Oldal 103 [103]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Sonntag, mivel Krisztus az igazi, valódi Nap, Sol Salutis, azaz az üdvösség Napja), a román, ill. újlatin nyelvekben azonban a latin dies Dominica változatai rögzültek (vö. spanyol: domingo). A germán nyelvekben a bolygók elnevezésében rejlé latin istennevek german megfeleldit alkalmaztak.'” A keresztyén egyház megkísérelte ellensúlyozni a hét napjainak bolygók szerinti elnevezését, ami pogány örökségnek számított. Különösen a keleti (görög) egyházban sikerült ezt a rendszert a napok szämozäsäval felülirni.'!'? A keleti egyházi kultúrával való érintkezés miatt a magyar nyelvben is érezhetjük ennek hatását. Feltehetően szláv hatásra alakult a hét közepének német (Mittwoch) és magyar (szerda) neve. A hét napjainak későbbi számítási rendszerét és szláv nyelvi hatását őrzi a magyar nyelv. A hétköznapok nevei tulajdonképpen más nyelvekhez hasonlóan (pl. görög, héber) számnevek, " a hétfő és a kedd (első és második nap) fordítások, a többi három pedig egyszerű átvétel." A szombat a Sabbat átvétele görög közvetítéssel, a vasárnap pedig ősi perzsa eredetű, oszmán-török közvetítéssel a magyar nyelvbe kerülő elnevezés." Nyilvánvaló, hogy a magyar nyelvben már a feltámadás napja (vasárnap) után számolják a napokat, mint ahogyan a héberek a szombat után. Ez a zsidóság és a keresztyénség fokozatos és folytonos elválásának tényével, a feltámadás napjának egyre hangsúlyosabbá válásával magyarázható, és egykor éppúgy, mint manapság szintén bonyodalmakat okoz(ott). A IV. századra a vasárnap lett az ünnep, ami hasonló jelentőséggel bír(t), mint a Sabbat. A vasárnap gyakorlatilag átvette a szombat szerepét és helyét, még ha a szombat és a vasárnap mint nyugalomnap teológiai azonosítása bonyolult, problémás és a korai időkben nem annyira kézenfekvő, mint a későbbi évszázadokban. A nemzetközi egységesítések következtében ma már általánosnak nevezhető, hogy a , hét első napja" a hétfő: mindenféle táblázatok, naptárak, rendszerek az egyértelműség kedvéért ezt követik, amivel az év heteinek számozása 11. DS Vö. CHADWICK 2003, 118-119. 43 CHADWICK 2003, 118-119. M Ide számítom még a latin liturgikus nyelvet is, ahol a dies Dominicát követte a hétköznapok elnevezéseként (lásd lentebb) a feria secunda, tertia, guarta, guinta sexta, valamint a dies sabbatinus/Sabbati. Esetlegesen a két diest is nevez(het)ték feria primának és feria septimának. Vö. BÉKÉSI 2006, 17-18. 115 Vö. BABIK 1891, 276-277. 16 A kifejezés feltehetően még a pogány korból ered, a vásározásra, vásártartásra vonatkozott, és összefüggésbe hozható a más nyelvekben is létező bazár szóval. Vö. ZAicz 2006, 902.; BABIK 1891, 274., 277-278. Ősi szokás az ünnepnapon való összegyülekezés és vásártartás. Adta magát az üzleti helyzet, a ,kalmárkodás" lehetősége (vö. Jak 4,13). Vö. Bop 1786, 21-22. a 102
