Oldal 102 [102]
4. VASÁRNAP, ÚRNAPJA; A HÉT NAPJAI
A Krisztus szenvedésével, halálával és feltámadásával való szoros összekap¬
csolódást jelzi, hogy a reggeli (fö)istentiszteletet Pünkösd kivételével mindig
a Golgotán, a Kereszt mögött lévő nagyobb templomban tartották (25,1-5), 95
de Pünkösd vasárnapján is az Úr feltámadását olvasták a kora reggeli isten¬
tiszteleten (43,1).!?
A Pünkösdöt követő időt Egeria nem részletezi, csak annyit említ, hogy visz¬
szatérnek ahhoz a szokott rendhez, amit Húsvét és a húsvéti idő előtt is gyako¬
roltak, és vasárnaponként , először a püspök felolvassa az evangéliumot az első
kakasszótól, mint szokásos, az Anasztaszisz belsejében: az Úr feltámadásáról
szóló szakaszt, amit minden vasárnap olvasnak" (44,2).""
A Római Birodalomban az égitestekről elnevezett hét napból álló heti ritmu¬
sokra osztották az időt. A munka- és az ünnepnapok egészen rendszertelenül
váltogatták egymást. A hét napjait és óráit a korabeli földközpontú világegye¬
tem-értelmezés szerint a sorrendben egymás után következő égitestek alapján
nevezték el. Az égitestek és a velük azonosított istenségek védelme, pártfogása
alatt álló órák bonyolult, de pontosan követhető rendszere alapján keletkez¬
tek a napok latin elnevezései, amelyek kihatással voltak a keresztyén kultúra
nyelveire, nyelvcsaládjaira. Értelemszerűen lehetne az alábbi táblázatot további
rokon nyelvekkel is bővíteni, de e helyen elegendőnek ítéltük a következő hat
nyelv szavait feltüntetni.
latin francia olasz angol német magyar
dies Saturni | Samedi Sabato Saturday Samstag szombat
dies Solis Dimanche Domenica Sunday Sonntag vasárnap
dies Lunae Lundi Lunedi Monday Montag hétfő
dies Martis Mardi Martedi Tuesday Dienstag kedd
dies Mercuri | Mercredi Mercoledi Wednesday Mittwoch szerda
dies lovis Jeudi Giovedi Thursday Donnerstag | csütörtök
dies Veneris | Vendredi Venerdi Friday Freitag pentek
A „Nap napja” (vasärnap) a fenti, görög-römai szämitäsi rend szerint a mäso¬
dik nap volt," ami nem minősült (terhelt) kultikus napnak a keresztyénség
születésének időszakában. A keresztyének a bibliai előképek szerinti 6+1, azaz
7 napos ritmust és kultikus életüket összhangba tudták hozni az adott naptári
rendszerrel. A Napról való elnevezés a germán nyelvekben továbbélt (Sunday,
108 IVANCSÓ 2009, 108-109.
109 IVANCSÓ 2009, 135.
0 IvANCSO 2009, 138.
u V6. LTHK IX., 727.
101