Seite 101 [101]
AZ EGYHÁZI ÉV
Egeria útinaplója szerint" a jeruzsálemi keresztyének közössége még hajnal¬
hasadta előtt, igen korán, a , hetedik napon, vagyis vasárnap [...] összegyüleke¬
zik azon a helyen, mint Húsvétkor a bazilikában, ami az Anasztaszisz mellett
van" (24,8)." Az énekekből, imádságokból álló virrasztás alkalmával a püspök
saját maga olvassa fel — állandó elemként — az , Úr feltámadását", amit a szö¬
vegösszefüggésből úgy kell értelmeznünk, hogy Krisztus szenvedésével együtt
son
a feltamadas reggelének evangéliumat is felolvastak (24,10).'°° Később megem¬
líti, hogy Nagyböjt minden napján felolvasta a püspök , az Úr feltámadásának
részletét az evangéliumból, amint azt az év minden vasárnapján teszik" (27,2).7
14 Az 1884-ben felfedezett és 1887-ben Rómában közzétett zarándoknapló (Peregrinatio ad loca
sacra) valójában egy XI. századi töredékes másolatban, névtelenül maradt fenn. Annyi bizo¬
nyos, hogy egy (úr)nő írta, aki nagy valószínűséggel spanyol vagy gall származású szerzetesnő
(apáca). A szerzőt külső források alapján (pl. Valerius VII. századi levele, kb. 680 körül) pró¬
bálják azonosítani. A kutatásban a következő névváltozatokkal találkozhatunk: Silvia, Sylvia,
Silvana, Aeteria, Aetheria, Etheria, Egeria, Eucheria. Az egyszerűség kedvéért és a magyar
kiadáshoz igazodva e munkában az Egeria formát használjuk.
A művet a túlnyomó többség a Kr.u. IV. századra, általában a 380-390-es évekre datálja,
vagyis a zarándoklatot és a mű keletkezését egyszerre, ugyanarra az időpontra. Azonban azt is
figyelembe kell vennünk, hogy a könyvből nyert adatok megengedik a 363-540 közé datálást is.
Vö. részletesebben: IVANcsó 2009, XI-XX.; VANYÓ 2004, 12-13.; VANYÓ 2007a, 77-78.; BARSI
1999, 57.; DOLHAI1 2001, 159-160.; MKL I., 63.; LTHK IIL., 464.
RAD6 Polikärp 390-395 kôzé datälja a müvet. RApó 1957, 40., 122-123. VÁRNAGY 1999, 391.
szerint 400 körül keletkezett a leírás, míg CHADWICK 2003, 224-225. és 252. szerint 384-ben
zarándokolt Egeria Jeruzsálembe. , Eucheria zarándoknő" írása — BOGÁR 1932, 53. szerint —
kb. 378-394 között keletkezett. MEYER-BLANCK 2011, 145. szerint Egeria szerzetesn6 381/384
körül zarándokolt a Szentföldre, míg D. MACLEOD 393-396. kézé datalja a peregrinációt.
MACLEOD 1966, 101. Marius van LEEUWEN álláspontja szerint is Egeria, aki , spanyol apáca
volt talán — ma már senki sem tudja biztosan megmondani", 381-384 között tartózkodott
Jeruzsálemben. LEEUWEN a naplóban leírt szertartásokat és azok keletkezését Jeruzsálemi
Kürillosz püspôk (+387; vô. VANYé 2004, 329-332.) mükôdéséhez kôti. Vö. LEEUWEN 2009,
59-61. Később azt írja, hogy , Egeria, a spanyol zarándoknő 385 körül Betlehemben és Jeru¬
zsálemben járt." LEEUWEN 2009, 148.
A jelen sorok írója a többségi álláspont ellenére a későbbi datálás mellett foglal állást,
ami az irat értékéből és liturgiatörténeti jelentőségéből tulajdonképpen nem von le semmit.
Mindenesetre az is elképzelhető, hogy az olvasóban azért válik kétségessé a IV. századi kelet¬
kezés, mivel a korai (IV. század) zarándoklat későbbi leírásáról, ill. a meglévő napló alapján
készített későbbi másolatról vagy átdolgozásról van szó. Ez lehet tehát a végső forma, amit
a XIX. században megtalált XI. századi kéziratból vagy másolatból ismerünk. Meggyőződésem
szerint a mű jelen állapota szerinti korai, IV. századi keletkezés nem képzelhető el. Ha nem
ragaszkodunk a zarándoknő kutatástörténetben bevett azonosításához, akkor pedig a mű ké¬
sőbb is keletkezhetett, mint a IV. század. Szükséges hangsúlyozni, hogy a szerző azonosítása
is erős feltételezésen alapszik.
105 IVANCSÓ 2009, 106.
106 IVANCSÓ 2009, 107. Vö. MACLEOD 1966, 101.
107 IvANCSO 2009, 114.
100