Oldal 90 [90]
4. VASÁRNAP, ÚRNAPJA; A HÉT NAPJAI
megünneplésében is jobban összekapcsolódott, mint a későbbi évszázadokban.
A hetedik nap (Sabbat) számos vonását a teológiatörténet folyamán átvitték?"
a keresztyén vasárnapra, ?! amely egyszerre az áldás és a megszentelődés ideje,
de Isten (ön)kijelentesenek és megjelenésének napja is.? Az első keresztyén
nemzedékek a hét első napján munkavégzésük kezdete előtt gyűltek össze, és/
vagy az ókori és így liturgikus időszemlélet szerint az előestén végezték isten¬
tiszteletüket.
A keleti egyházban a szombat nagyobb tisztességnek örvend, a bizánci rí¬
tusban a szombat , kvázi ünnep", ami megnyilvánul pl. a nagyböjti időben,
amikor hétköznap nincsen mise, csak szombaton és vasárnap. A keleti rítu¬
sokban szombaton tilos (volt) böjtölni éppúgy, mint vasárnap. A nyugati egy¬
házban pedig — úgy tűnik — a pénteki böjt kihatással volt szombatra is.?" „Az
Ószövetségből az Újszövetségbe történő átmenet kézzelfoghatóan mutatkozik
meg abban, hogy az új szövetség jele, sabbat helyett a feltámadás napja lesz.
A vasárnap eközben magától átveszi a sabbat értelmi tartalmát."
A keresztyén reménység az eljövendő szombati nyugalombél (Zsid 4,1-11) is
táplálkozott, amely , még ezután vár az Isten népére" (Zsid 4.9; vö. RE 270,10:
, Van Isten népének szombatja [...]"). Ágoston a De civitate Dei utolsó könyvé¬
nek utolsó fejezetében (XXII,30) az eljövendő Országgal kapcsolatban ekként
fogalmaz:
Valóban ez lesz a leghatalmasabb szombat, amelyre nem következik este, és amelyet
az Úr már a világ teremtésének első munkáiban megjelölt [...]. Hiszen mi magunkis
Ezek a teológiai interpretációk, főképp az utóbbi évszázadokban sokszor igencsak nehézkesek
és az érvelés erőlködésének érzését keltik az olvasóban.
21 OHCW, 24., 62-63.; MEYER-BLANCK 2011, 145. , Krisztusban újjá lett minden, s a vasárnap
hirdeti az új ég és új föld korszakát, Krisztus uralmát, amely az ő visszajövetelével kiteljesedik.
A parancsolat lényege tehát megmaradt, de ünneplésének napja átkerült szombatról vasárnap¬
ra. Ezért tartotta Kálvin is a legfontosabb keresztyén ünnepnek a vasárnapot, amely Krisztus
váltságművének betetőződésére és a kiterjesztett szabadításra emlékeztet, hogy az örökkévaló
szombatot már itt a földön elővételezzük. A keresztyén ember számára a vasárnap az ember¬
léptékű idő teremtőjére és az idő Urára, az élő Istenre mutat. A keresztyénségben nemcsak
a szombatlett vasárnappá, hanem a nyugalomnap üzenetében is megjelenik egy új vonás, ami
még inkább gazdagítja a bibliai parancsolat üzenetét. A keresztyén szemléletmód szerint az
ember nem a munkából megy a pihenés felé [...], hanem Krisztus váltságműve fellélegzést adó
ünnepéből indulhat el a munkába." FEKETE 2013, 436.
, Amikor fölment Mózes a hegyre, felhő borította be a hegyet, mert az ÚR dicsősége ereszke¬
dett rá a Sínai-hegyre. Már hat napja borította be azt a felhő, és a hetedik napon kiáltott Isten
Mózesnek a felhő közepéből." (2Móz 24,15-16)
23 Vö. BIERITZ 2005, 58-62.
24 UNGHVARY 1934, 25-27.
25 RATZINGER 2002, 86.
89