Oldal 83 [83]
AZ EGYHÁZI ÉV
A periódusok pontos, egyértelmű meghatározása általában hiányzik. Ami meg¬
állapítható, az a következő: a húsvéti időszak Húsvét és Pünkösd közötti idősza¬
kot jelenti, a pünkösdi idő pedig a Szentháromság ünnepétől a svájci területeken
történeti távlatban, már a reformáció korától ismert őszi úrvacsoráig (Herbst¬
kommunion) tart. Ez a szeptember első vasárnapján tartott úrvacsora vezeti be
az egyházi év utolsó, eszkatológiai jellegű szakaszát. Az ezzel a szakasszal törté¬
netileg is kapcsolatban lévő adventi idő minden további említés nélkül magában
foglalja a négy adventi hét mellett a karácsonyi időt is. A vízkereszti időszak és
a passió konkrét határvonalai nincsenek meghatározva vagy kifejtve."
A felvilágosodás kora óta pedagógiai-katechetikai szempontok szerint sok¬
szor törekedtek és törekednek arra, hogy az egész egyházi esztendőt vagy az ún.
,Üünnepes félévet" három: karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkörre osszák fel."
Ez a tagolás rendkívül népszerű — különösen a református gondolkozásban
—5 azonban érezzük, hogy a megközelítés kissé erőltetett, hiszen a pünkösdi
ünnepkör mint olyan a keresztyénség történetében sem mintegy féléves, sem
néhány hetes formában nem létezett. Pünkösd időpontja és tartalma elválaszt¬
hatatlan Húsvéttól.
Ugyanilyen pedagógiai támpont, ha ezt az egész évkörre kitágított hármas¬
ságot: Karácsony, Húsvét és Pünkösd időszakát és titkát mintegy az Atya, a Fiú
és a Szentlélek teremtő, megváltó és megszentelő művének kiábrázolásaként
vesszük.!!° SZEnAsı Sändor felreertelmezesen alapulö magyaräzata szerint az
új római katolikus liturgikus rend" szerint a ,pünkösdvasárnapot a shúsvét
nyolcadik vasärnapjä«-nak” tekintik, ezért , náluk csak két ünnepkör maradt
meg [...] 7 Álláspontja szerint a , Szentháromság Isten ökonómiáját sokkal
113 BASCHERA 2013, 58-59.
114 BERGER 2008, 401., 495.; LEEUWEN 2009, 109-110.; HAFENSCHER 2010, 307.
115 Vö. pl. Csıky 1914, 131.; SzEnAsı 1999, 35.; RKT 2010, 33. szerint a pünkösdi ünnepkör resze
„mennybemenetel, pünkösd, Szenthäromsäg ünnepe", valamint bevezeti még az új kenyéri, új
bori és reformációi ünnepkört is.
Érdekes, hogy CsIKY Lajos szerint a római katolikus egyházi év három ünnepkörből (ka¬
rácsonyi, húsvéti és pünkösdi) áll. Ahogyan fentebb láttuk, szerinte a református (protestáns)
gyakorlatban nincsenek ünnepkörök, csak ünnepek. Csiky 1892, 42.
UNGHVÁRY 1934, 30. szerint három ünnepkör van: 1. az adventi, 2. húsvéti, 3. pünkösdi.
Később azonban karácsonyi ünnepkörről beszél adventi helyett.
A karácsonyi és húsvéti időszak az — egyes hagyományokban inkább a húsvét folytatásá¬
nak tekintett, másokban külön ünnepkörként kezelt — pünkösdi ünnepkörrel együtt minden
keresztyén hagyományban lényegileg azonos, és az egyházi év fő meghatározója." ZALATNAY
2012, 47.
H6 SZÉNASI 1999, 35. Vö. PAP 2011k, 8. Ugyanígy J. H. A. Ebrard (1818-1888), a XIX. század
meghatározó református liturgusa szerint. Ismertetését lásd: BASCHERA 2013, 58.
117 SZÉNÁSI 1999, 71.
82