3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE
nepes" és az ,ünneptelen” félév úgy él és létezik egymás mellett és úgy tartozik
össze, mint a tüdő lebenyei, az agy féltekei vagy a szív kamrái és pitvarai. A két
félévet — elnevezéstől függetlenül — átjárja és összeköti a hetenként visszatérő
nagyünnep, a vasárnap, amely Krisztus feltámadásának diadalára emlékeztet
valóságosan minden időben és időszakban. Ezért az Úrnapért (Jel 1,10), a nyu¬
galomnap tiszta és valódi megünnepléséért annyit küzdöttek reformátoraink és
öseink.!” JAnossy Lajos ügy beszel az egyhazi evröl, mint , kétfókuszú" szerves
egészről. Az egyházi év fókuszai értelemszerűen Húsvét-Pünkösd, valamint
Epifania-Karacsony.'”
Érdekes és említésre méltó Johann Heinrich August Ebrard (1818-1888),198
a XIX. század szinte elfeledett egyik református liturgusának"" felosztása, aki
a három főünnep mellett, ill. ezek és az őszi úrvacsora köré rendezve"" az egy¬
házi esztendőt hat, ill. később hét periódusra osztotta.
Periódus Tematikus súlypont Periódus
Vorlesungen über Praktische Theologie
(1854) 112
Reformirtes Kirchenbuch (1847)"
Adventi idő Az üdvösség szükségessége és várása
A keresztyénség mint a világ világos¬
Bűnbánat és kiengesztelődés
Krisztus lelki országa, világot legyőző
győzelmi ereje
Húsvéti idő (Húsvéttól Krisztus
mennybemeneteléig)
Az emberiség belső átitatása minden
ereje szerint Krisztus Lelke által, az
egyház segítségével
Pünkösd előtti idő (Krisztus menybe¬
menetelétől Pünkösdig)
Pünkösd utáni idő (az őszi úrvacso¬
ráig)
A keresztyén reménység, várakozás a
halálra, örök élet, feltámadás és ítélet