Page 79 [79]
AZ EGYHÁZI ÉV
ünnepekkel, ill. emléknapokkal kapcsolatban: ,nem helyes és mindenesetre
a hitélet lankadásának és erőtlenségének tünete, ha a nem üdvtörténeti alkal¬
mak az egyházi év ünnepeit háttérbe szorítják és elhomályosítják".?"
Boross Géza liturgika jegyzete az egyházi évet ünnepes és ünneptelen fél¬
évre osztja. Az ünnepes félév három ünnepkörre tagolódik: 1) karácsonyi, 2)
húsvéti, 3) pünkösdi. A karácsonyi ünnepkör második felét, ill. végét — BoRoss
Géza szerint — Karácsony ünnepe határozza meg egészen a böjti időszakig. Az
új esztendő első vasárnapja után , következő vasárnap egyházi neve Dominica
epiphaniae"." Jól tudjuk azonban, hogy a vízkereszti idő hossza valójában Hús¬
véttól függ, valamint VÍzkereszt ünnepe es/iet vasárnapra is, de ez nem tör¬
vényszerű. Az ünnep vasárnapra való , áthelyezése" a II. Vatikáni Zsinat utáni
naptárreform engedménye, amit a püspöki konferenciák jogosultak eldönteni
és elrendelni."" A húsvéti ünnepkör - részben folytatva a RAvAsz László-i előz¬
ményeket, ami leírását és definícióit alapvetően meghatározza — , az áldozócsü¬
törtök előtti un. Rogate vasárnapig?" tart."
PÁSZTOR János a következő ünnepköröket sorolja fel: 1) Az inkarnáció ün¬
nepköre Advent I. vasárnapjától Vízkeresztig;?? 2) A kereszt és a feltámadás ün¬
nepköre," amely a Húsvét utáni vasárnapig tart; 3) A Szentlélek kitöltetésének
ünnepköre,’' amely — a felsorolásból egyértelműen kiderül — a Húsvét utáni
II. vasárnappal kezdődik és a Szentháromság ünnepe utáni vasárnapokat? is
magában foglalja." Igen sajátos és egyedi ez a felosztás, a három „nagyünnep”
teológiai üzenete köré rendezi az , ünnepköröket", valamint ki kell emelni, hogy
nem tartja számon az ún. ünneptelen félévet.
KÁDÁR Ferenc egyrészről megállapítja, hogy „az egyhäzi év hagyományos
felfogásban kétosztatú", az első felében helyezkedik el a három ún. üdvtörténeti
(nagy)iinnep. Megemliti azt is, hogy az ünnepes és ünneptelen félév elnevezések
85 CZEGLEDY 1996, 44.
86 Boross 1988a, 63.
Vo. SS 2000, 79. Magyarországon a latin rítusban , áthelyezték" az ünnepet, a szomszédos
országok latin rítusú és magyar nyelvű katolikus közösségei Vízkeresztet és Áldozócsütörtököt
az ünnep eredeti napján ülik meg. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2014
januárjától VÍzkereszt ünnepét újból január 6. napján rendelte el ünnepelni, így a korábbi,
január 2. és 8. közötti vasárnapra való áthelyezés Magyarországon is megszűnt.
88 Boross 1988a, 63.
A Vízkereszt és Nagyböjt I. vasárnapja közötti időt, vasárnapokat nem említi meg.
A szenvedés és a feltámadás ünnepköre. PÁSZTOR 1985, 78.
9 Pünkösdi ünnepkör. PÁSZTOR 1985, 79.
"72 A könyv korábbi kiadásában nincs részletezve ez az ünnepkör. A szenvedés és a feltámadás
ünnepköre Húsvéttal ér véget, a pünkösdi ünnepkör Mennybemenetel ünnepével kezdődik.
PÁSZTOR 1985, 78-79.
93 PÁSZTOR 2002, 109-111. Vö. PÁSZTOR 1985, 78-79.
90
78