Page 76 [76]
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE
Hadd szóljunk még egy szót az ikerközpont kifejezésről is! Mint láthattuk,
Nagypentek-Hüsvet összefüggesenek RAvAsz Läszlö-i terminológiája a szó¬
alkotas,”* ami a szakirodalomban tovabbélt. Kérdés, hogy — csupan torténeti
szempontból közelítve — a Karácsony és Vízkereszt miért nem az adott ünnep¬
kör „ikerközpontja” vagy , ikerpárja", még ha olyan történeti egymásrautaltság
nincs is e két ünnep között, mint Nagypéntek és Húsvét között."?
Végső soron pedig végig ügyelnünk kell arra, hogy minden valódi ünnepet
önállóan és a maga helyén kezeljünk és ne más ünnepekhez vagy ünnepkörön
belüli helyéhez képest értékeljünk fel vagy alá. Ez természetesen nem azt je¬
lenti, hogy az ünnepek nem teremtik meg saját hangsúlyaikat és nem rende¬
ződnek funkciójuk szerint kvázi hierarchikus (sorjrendbe. Nem lehet állítani,
hogy Virágvasárnap , kisebb ünnep", mint Húsvét, de nagyobb a hétköznapra
eső Nagycsütörtöknél. Virágvasárnap az üdvtörténet és a liturgikus ünneplés
vonatkozásában megkerülhetetlen , csomópont" az egyházi évben és az egyház,
ill. a hívő ember életében. Jól tudjuk azt is, hogy egy ünnep , értéke" vagy je¬
lentősége nem a templomba járók számarányától függ (mint egy választás vagy
közvélemény-kutatás), hiszen ha csak az adaptációtól tesszük függővé a besoro¬
lást, akkor mindenképpen torz eredményt kapunk. Úgy járunk, mint a néhány
évvel ezelőtti élő nagypénteki istentisztelet-közvetítés alkalmával prédikáló
egyházi vezető, aki azt állította, hogy a Karácsony azért a (római) katolikusok
legnagyobb ünnepe, mivel az éjféli misére sokan járnak. A reformátusok legna¬
gyobb ünnepe pedig Nagypéntek" -— és elmaradt az érvelés."
Visszatérve tehát korábbi felvetésünkre, véleményem szerint az , ikerköz¬
pont" kifejezés adott kontextusban való alkalmazása inkább retorizmus, mint
heortológiai-teológiai szakkifejezés.
TórTH Endre teológiai gondolkodásában jelentős szerepet játszott a Csikesz
Sándor-i impulzus, amelyen a gyakorlati teológiai elvi kérdések helyett inkább
Magyar (református) kontextusban mindenképpen. Tudomásom szerint a külföldi, különöskép¬
pen a kortárs és megelőző német szakirodalomban a kifejezés nem kerül elő. XX. századi forrá¬
sokban találtam eddig olyan megnevezést, hogy Nagypéntek és Húsvét ünnepe , ikrek".
A teológiai összefüggést azonban vitathatatlannak tartom.
Nagypéntek , [mlagyar protestáns gyakorlatban a legnagyobb ünnepnek számít. Ez termé¬
szetesen egyoldalú megközelítés. Ha legnagyobb ünnepről akarunk beszélni, akkor inkább
a szent háromnapot kellene egy ünnepnek neveznünk. Nagypéntek és húsvét elválaszthatat¬
lanok egymástól. Az egyház a liturgiában húsvétra figyel akkor, amikor nagypénteket ünnepli,
és nagypénteket nem felejti látóteréből, amikor a húsvéti örömhírt ünnepli." HAFENSCHER
2010, 358. Vö. DOLHAI 2016, 29-31.
Az egyházi és az ünnep egymáshoz viszonyulásának kérdéséivel kapcsolatban lásd: ZALATNAY
2012, 46-47. Vö. HAFENSCHER 2010, 358.