OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Viszont vannak olyan vélemények is, amelyek szerint helytelen az egyházi évnek ilyen beosztása és elvetik ezt. Helyette ezek az egyházi évet nem két részre vágják, az ünnepes és ünneptelen félévre, hanem az egész egyházi évet három főünnepkörbe rendszerezik. Eszerint a felfogás szerint tehát az egyházi év racionálisabb felosztást nyer, mint az előbbinél, ahol az egyházi év feloszlik: egy ünnepes félévre — benne három ünnepkôrrel — és egy ünneptelen félévre. A mi véleményünk szerint is az a helyesebb, amikor az egész egyházi évet egynemű és nem pedig különnemű felosztás szerint tárgyaljuk. Az előbbi felosztás szerint az ünnepes félévben elhelyezett karácsonyi ünnepkör tart Advent I. vasárnapjától a Husvétot megelőző 6. vasárnapig, amely Hamvazószerdára következik és felöleli a Jézus Krisztusban lett váltság előkészítését (Advent), megtestesülését (Karácsony), valamint az Ő dicsőségének csodatételekben és tanításokban való megjelenését (Epiphania vasárnapjai, Invocabit vasárnapig). A husvéti ünnepkör pedig tart Böjt I., vagy Böjtfő vasárnapjától Áldozócsütörtökig. Ennek az ünnepkörnek ikerközéppontját a Nagypéntek és a Husvét alkotja [...].§ Végül következik a Pünkösti ünnepkör, amely Áldozócsütörtöktől Szentháromság vasárnapjáig tart [...]. Viszont a másik felosztás szerint az egész egyházi évkör három ünnepi körre osztatik fel, amelyek közül az első kettő: a karácsony [sic/] és a husvéti ünnepkör, az előbbivel megegyezik, mig a harmadik ünnepkör a pünkösti nem, mint az előbbi beosztás mutatta, Szentháromság vasárnapjáig tart, hanem Áldozócsütörtök napjától egészen az egyházi évkör végéig." A fenti érvelés és szemlélet előnye, ill. erőssége, hogy az egyházi évet egységként igyekszik kezelni, ezáltal az ún. „ünneptelen félév" jelenségét is kiiktatja. A három , főünnepkörbe" való rendezés — mint áthidaló és egységesítő szándék — a három sátoros ünnep, főképp Pünkösd idői kitágításával" nem oldja meg továbbra sem a pünkösdi ,ünnepkörrel" kapcsolatos nyitott kérdéseket, hogy az miért ünnepkör. Ha van , főünnepkör", akkor logikailag létezniük kell egyéb vagy kisebb ünnepköröknek is, amelyek definíciója elmarad(t). BoGAR János saját éves igehirdetési tervezetének textuáriumát az egyházi év klasszikus rendjének, valamint hagyományos vasár- és ünnepnapi elnevezéseinek figyelembevételével készitette el az ,,iinnepes” és ,,iinneptelen” félévek vonatkozásában Advent első vasárnapjától a Szentháromság utáni utolsó vasárnapig. Egyedül csak Epifánia avagy Vízkereszt ünnepe maradt ki listájából." 68 A húsvéti ünnepkör magyarázatánál a kihagyott szövegrészben gyakorlatilag a RAvaAsz László által megfogalmazott magyarázat ismétlődik. 9 BOGÁR 1932, 93-94. 70 Vö. továbbá: BOGÁR 1932, 144-146. Ugyanezt teszi SZÉNÁSI 1999, 35. is. 7 BoGAR 1932, 147-148., 150-156. 74