Seite 75 [75]
AZ EGYHÁZI ÉV
Viszont vannak olyan vélemények is, amelyek szerint helytelen az egyházi évnek
ilyen beosztása és elvetik ezt. Helyette ezek az egyházi évet nem két részre vágják,
az ünnepes és ünneptelen félévre, hanem az egész egyházi évet három főünnepkörbe
rendszerezik. Eszerint a felfogás szerint tehát az egyházi év racionálisabb felosztást
nyer, mint az előbbinél, ahol az egyházi év feloszlik: egy ünnepes félévre — benne
három ünnepkôrrel — és egy ünneptelen félévre. A mi véleményünk szerint is az
a helyesebb, amikor az egész egyházi évet egynemű és nem pedig különnemű fel¬
osztás szerint tárgyaljuk. Az előbbi felosztás szerint az ünnepes félévben elhelyezett
karácsonyi ünnepkör tart Advent I. vasárnapjától a Husvétot megelőző 6. vasárna¬
pig, amely Hamvazószerdára következik és felöleli a Jézus Krisztusban lett váltság
előkészítését (Advent), megtestesülését (Karácsony), valamint az Ő dicsőségének
csodatételekben és tanításokban való megjelenését (Epiphania vasárnapjai, Invocabit
vasárnapig). A husvéti ünnepkör pedig tart Böjt I., vagy Böjtfő vasárnapjától Áldo¬
zócsütörtökig. Ennek az ünnepkörnek ikerközéppontját a Nagypéntek és a Husvét
alkotja [...].§ Végül következik a Pünkösti ünnepkör, amely Áldozócsütörtöktől
Szentháromság vasárnapjáig tart [...].
Viszont a másik felosztás szerint az egész egyházi évkör három ünnepi körre
osztatik fel, amelyek közül az első kettő: a karácsony [sic/] és a husvéti ünnepkör, az
előbbivel megegyezik, mig a harmadik ünnepkör a pünkösti nem, mint az előbbi be¬
osztás mutatta, Szentháromság vasárnapjáig tart, hanem Áldozócsütörtök napjától
egészen az egyházi évkör végéig."
A fenti érvelés és szemlélet előnye, ill. erőssége, hogy az egyházi évet egység¬
ként igyekszik kezelni, ezáltal az ún. „ünneptelen félév" jelenségét is kiiktatja.
A három , főünnepkörbe" való rendezés — mint áthidaló és egységesítő szándék
— a három sátoros ünnep, főképp Pünkösd idői kitágításával" nem oldja meg
továbbra sem a pünkösdi ,ünnepkörrel" kapcsolatos nyitott kérdéseket, hogy
az miért ünnepkör. Ha van , főünnepkör", akkor logikailag létezniük kell egyéb
vagy kisebb ünnepköröknek is, amelyek definíciója elmarad(t). BoGAR János
saját éves igehirdetési tervezetének textuáriumát az egyházi év klasszikus rend¬
jének, valamint hagyományos vasár- és ünnepnapi elnevezéseinek figyelem¬
bevételével készitette el az ,,iinnepes” és ,,iinneptelen” félévek vonatkozásában
Advent első vasárnapjától a Szentháromság utáni utolsó vasárnapig. Egyedül
csak Epifánia avagy Vízkereszt ünnepe maradt ki listájából."
68 A húsvéti ünnepkör magyarázatánál a kihagyott szövegrészben gyakorlatilag a RAvaAsz László
által megfogalmazott magyarázat ismétlődik.
9 BOGÁR 1932, 93-94.
70 Vö. továbbá: BOGÁR 1932, 144-146. Ugyanezt teszi SZÉNÁSI 1999, 35. is.
7 BoGAR 1932, 147-148., 150-156.
74