Page 72 [72]
OCR
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE Az ünneptelen félév Húsvét időpontjától függően 23-27 vasárnapot ölel fel, amelyek a , Krisztus által hozott és a Szentlélek által munkált új életnek a világban való realizálódását" hirdetik és fejezik ki. Az ünneptelen félév végére esik „egyetlen egyetemes egyháztörténeti ünnepünk", a reformáció emléknapja. Ez a nap a , konfesszionális tudat erősítése" végett van, éppen ezert munkaszünettel és ünnepi istentisztelettel kell megünnepelni." A megelőző áttekintés után érdemes hosszabban figyelnünk Kovács Albert 1904-ben megjelent Homiletikájának vonatkozó részeire, amelyekből kiderül, hogy az 1927-es és 1929-es ágendák milyen szoros összefüggésben, ill. függőségben állnak e művel pl. az ünnepkörök értelmezésének és felosztásának kérdésében. Értelemszerűen a megközelítés itt homiletikai jellegű (Az egyházi év befolyása a tárgyválasztásra). Miről predikáljunk ma? Nem mindegy, akármiről, a mi szép és okos, mert a templomi igehirdetés az emberiség keresztyénné nevelésének eszköze; tehát annak olyan tervszerűnek kell lenni, mint a jó tanításnak. A régi egyház a perikóparendszerben a tárgyválasztásra helyes tervet készített, de abban hibázott, hogy gépies megkötöttséget teremtett benne, a mely ellenkező irányban csak kevéssel lehet jobb, mint ha a pap mindig arról a textusról predikál, a melyikre a bibliája nyílik. A perikópák az egyházi év fogalma alapján vannak berendezve; ez pedig a tárgyválasztásnak helyes irányzója. Mi az az egyházi év? A keresztyénség egyidőben mindenben ellentétbe helyezkedett a körülötte élő pogány világgal, még az időszámításban is s ekkor született meg az egyházi év fogalma a polgári évvel szemben." Ugyanakkor, t. i. a III-ik es IVik században, az volt a keresztyének törekvése, hogy a Krisztus egész élete történetét és a váltságnak egész menetét symbolicus képekben kiábrázolják, hogy a később élő ember is ezeket az eseményeket legalább jelképekben átélhesse. E törekvés az isteni tiszteletet egy szent drámává alakította, a melyben jelképekben a Krisztus egész élete története lejátszódik s az egyházi évnek is ilyen ssmbolikus drámai berendezést adott. A drámának kiemelkedő pontjai a Krisztus életének főbb eseményei, a melyeket az egyház ünnepekké szentelt s chronologiai sorban helyezett el és az egész drámai képhez a predikáczió szolgáltatta a magyarázatot, a melynek tárgyát a perikópákban megfelelően rendezte be az évnek minden napjára. Az egyházi év a nyugati egyházban advent első vasárnapján kezdődik. Az ünnepek mind az első felére vannak elhelyezve s azért ezt a félévet ünnepesnek, a másikat ünneptelennek nevezzük. 6 AK 1929, 15-16. 55 A megállapítás ebben a formában anakronizmus. 71
