Oldal 71 [71]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV olyan ünnepnapok vagy olyan órák, amelyek , önmagukban vagy önmagukért lennének szentek". Ennek ellenére mégis vannak és szükségesek olyan ünnepnapok, amelyek különböznek a többi naptól, hiszen megkülönböztetett módon Isten imádására szenteljük őket. Ilyen a vasárnap, valamint az , üdvtörténet nagy tényeinek emléknapjai". A vasárnap Isten nagy ajándéka számunkra. Az egyházi év ünnepeinek sorozata — az ágenda megfogalmazása szerint — ,nem támaszkodik olyan isteni rendeletre, mint a hetedik nap". Az előszó szerint , megbotránkozás nélkül megértjük azokat, akik a vasárnapon kívül más ünnepet nem akarnak ismerni". A református gyakorlat Kálvin ellenében átvette és a mai napig megőrizte az ünnepnapokat úgy, , mint áldott, Istentől nyert ajándékot". Az egyházi év felosztása: ünnepes és ünneptelen félév. Az ünnepes félév a váltság nagy tényei körül csoportosuló , három nagy ünnepkörből áll: a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkörből". Az ünnepkörök középpontjában álló főünnepek határozzák meg a körülöttük lévő vasárnapokat.?? Az ünnepes félév Advent első vasárnapján kezdődik és Szentháromság vasárnapjával ér véget. A karácsonyi ünnepkör Advent első vasárnapjától Epifánia utolsó vasárnapjáig tart. Középpontja a Karácsony, megelőzi Advent négy hete, kíséri az Epifánia ideje. Karácsony Krisztus világban való megjelenésének emléknapja, az epifániai idő szintén e megjelenés emlékezetére van. A húsvéti ünnepkör Böjtfő vasárnapjától Áldozócsütörtökig tart. Kettős középpontja van: Nagypéntek és Húsvét, Jézus halálának és feltámadásának ünnepe. A megelőző vasárnapok Jézus szenvedéseire emlékeztetnek, az utánuk következők a , feltámadott Krisztus világ fölötti dicsőségére irányítják figyelmünket". Mint kitűnik, Böjtelő időszaka kimaradt vagy elsikkadt a felsorolásból, mintha az , Epifánia ideje" klasszikusan magában foglalná az egyházi év ezen szeletét. A pünkösdi ünnepkör a legrövidebb: Áldozócsütörtöktől Szentháromság vasárnapjáig tart, és a Jézus által megígért és világba eljött Szentlélek munkájáról tesz bizonyságot. Meg kell jegyeznünk, hogy pontosan ezért nem különítjük el a pünkösdi ünnepkört. szerző Homiletikájának vonatkozó leírásához. Itt megnevezi ezt az ünnepkört, vö. RavASz 1915, 363-364. s[-..] mindegyik nagy Krisztus ünnepnek kialakult az előkészületi és a befejező időszaka is, amely utóbbi az ünnep üdvtényét új életet teremtő hatalmában mutatja meg." JÁNossY 2008, 7. Az ünnepkörök definíciójához tartozik még az is, hogy azok az előkészületi és befejező szakaszon 63 túl vasár- és , járulékos, kiegészítő" ünnepnapokon kívül főünnepeket is tartalmaz (értsd: Húsvét és Karácsony). Vö. JÁNossY 2008, 32.; HAFENSCHER 1999, 134. Vö. továbbá: RATZINGER 2002, 99-100. 70
