OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Az egyházi évvel kapcsolatban manapság elsikkad, ill. mára eléggé háttérbe került, hogy a liturgikus esztendő ciklusa — a nyilvánvaló és/vagy rejtett összefüggésekkel együtt és azok ellenére — egy egészet alkot,? amit összefüggő, egységes rendszerként kell(ene) felfognunk és kezelnünk vasár- és ünnepnapjaival, valamint hétköznapjaival együtt Adventtől Adventig."" Abban a vonatkozásban is hangsúlyozandó és tudatosítandó az egységesség gondolata és felismerése, hogy a keresztyén liturgikus naptárat nem lehet csupán ószövetségi-zsidó előzményekből, háttérből megmagyarázni, hiszen egyházi évünk egyszerre ötvöz és hordoz zsidó és nem zsidó (pogány, hellenisztikus, római stb.) előzményeket, összefüggéseket Krisztusra tekintettel. A keresztyén naptár és liturgikus esztendő több, mint a zsidó ünnepi kalendárium , megkeresztelt", kiegészített változata." Az esztendő felosztása magától értetődő és természetes folyamat, ahogyan erre több jó és követendő történeti példa áll rendelkezésünkre. A következőkben először — a teljesség igénye nélkül — tekintsük át a XX. század magyar református irodalmát, hogy hogyan értelmezték és osztották fel a liturgikus évet, az ünnepeket és az ünnepköröket. Az 1927-es Ágenda szerint a vasárnapot a Tízparancsolat szerint, Isten parancsára mint az emberiségnek adott egyik legnagyobb ajándékot ünnepeljük. Ez az élő Istennel való találkozás ideje és lehetősége." , Az ünnepek azok az égbe nyúló szelepek, amelyeken keresztül a felső világ ózonával táplálkozik a füstben, gőzben, gázban fuldokló emberiség. Az ünnep az örökkévalóság napfényének reális és boldog belemosolygása a mi hétköznapi életünkbe. Megtelíttetesünk odafelvalö kalöriäkkal.”’” Némely más országbeli református egyházban a vasárnapon kívül más ünnepet nem ismernek. Kálvin úgy prédikálta végig az egyes könyveket - ällitja az előszó —, hogy , üdvtörténeti alkalmakra figyelmezett volna". Mivel az istentisztelet , Krisztus nagy abódáh-jának, szolgálatának" újbóli, lelki átélése, ezért természetes, hogy a megváltás alaptényeit (születés, halál, feltámadás, a Szentlélek kitöltetése) megünnepeljük. Az egymás után következő négy »Az egyházi év lényege: ciklus [...]. Körforgásban egy év tartama alatt visszahozza ugyanannak a dolognak egyes részeit, mint a természetes év újra meg újra meghozza az évszakokat." RApó 1957, 6. , Az egyházi év szerves egész, benne minden ezt hirdeti: az Úr jön! Ez az evangélium lesz nyilvánvalóvá az egész egyházi évben, amelynek minden ünnepe, minden vasárnapja az Isten üdvökonómiájának egy-egy mozzanatát hangsúlyozza -— az egésznek szerves összefüggésében." JAnossy 2008, 7. 55 V6. BIERITZ 2005, 48-49. 56 AGENDA 1927, 18. 57 AGENDA 1927, 18-19. 68