Oldal 62 [62]
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE
POMARIUS az Adventtel kezdődő , egyházi év" üdvtörténeti jellegét és üze¬
főként a protestáns területeken nehézkesen ment végbe éppúgy a magyar területeken, mint
Európában. A régi naptár (vetus stylus) alkalmazása mellett a párhuzamos naptárhasználat
hosszú ideig jellemző volt (pl. naplókban). Vö. részletesebben, további adatok vonatkozásában
is: CSORBA 2011, 143-148. Szenci Molnár Albert naplójának datálásaihoz lásd: SzABó 2003,
60., 117.; NAGY 2008a, 133.; SZAB6 2011, 35.
Az ,ó naptár eltörléséről" szóló 1588. évi XXVIII. törvénycikk a következőket rendelte el:
A naptárra nézve, ámbár az ország karai és rendei inkább akarnák, hogy az ó naptár, a melyet
annyi éven át használtak, és a melyhez ugy a szegények, mint a gazdagok magukat hosszu
gyakorlattal alkalmazták, az előbbi állapotában maradjon; mindazonáltal Ő felsége kegyes és
kegyelmes intelméhez is alkalmazkodni kivánván: nem ellenzik ugyan, hogy ezutánra az uj
és megjavitott naptárt vegyék használatba.
1.§ De azt nyiltan kifejezésre juttatni kivánják, hogy ezt semmi más, mint egyedül a királyi
felség hatalmánál fogva engedik életbe léptetni.
2. § És hogy akár az uj, akár a régi naptár szerint történt eddigi kiadványok és itéletek,
erejükben maradjanak." Forrás: CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis,
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=2658. Az idézett torvénycikk ellenére a keleti
területeken csak a XVII. század végére mondható el, hogy az új naptárra való átállás végbe¬
ment. NaGy 2008, 278.
A Gergely-naptár és ünnepei ellen fellépett a nagykárolyi zsinat (1591. február 10.). A zsinat
szerint a naptárat nem lehet az egyházban elfogadni, tiltakoztak az ellen az , apostoli teljhata¬
lom" ellen, amellyel a pápa megparancsolja az egyháznak, , hogy ezen ő naptárát minden nép
vegye be." Vö. Kiss 1881, 698-706.
Az 1599. évben tartott marosvásárhelyi zsinat sürgette, hogy a naptárkérdésben Ungvári
János püspök tegyen rendet, mivel , ki a régit, ki az újat tartja". Idézi: Nagy 2008, 278. A XVII.
századbanis többször előkerül a kérdés, és területenként — akár azonos egyházkerületen belüli
területeken, egyházmegyékben is — elterö a gyakorlat. Dunamelléken az 1635-i dunavecsei
zsinat használja az új naptár (,új ünnepek") szerinti (juxta novos festos) datálást, de még az
elkövetkező évtizedekben sem egységes a gyakorlat minden területen. Vö. részletesebben:
NAGY 2008, 278.
Jó néhány erős protestáns gyökerű és többségű országban csak a XVIII. században tértek
át rá, de még XIX. századi bevezetésről is tudunk. Vö. BABIK 1891, 269.; SZÉKELY 1922, 232¬
234.; NAGy 2008a, 133.
V6. RADO 1957, 22.; DoBszay 2004, 17-18.
„Az adventi napok, elékészitik a keresztyén hiveket Jézus sztiletésének innepéhez; és igy az
adventi napokkal kezdődik meg az egyházi új év." Kun 1855, 53.
„Mit diefem Aduent ift nun der anfang der Kirchenjare / fo viel die ordenung der gewöhnlichen
Jar Euangelien belangt / gemacht / vnd folchs zweifels ohn / aus folgenden vrfachen. [...]”
POMARIUS 1587, Iv. Korábbi hagyományokra hivatkozva Pomarius az adventi időszakot tempus
renovationisnak, azaz a megüjuläs idejének is nevezi. Vô. POMARIUS 1587, 1v-2r.
A keleti egyházban az új liturgikus év szeptember 1-jén kezdődik, ami egykor a bizánci csá¬
szárkorszak évkezdete volt. BERGER 2008, 90.; MIHÁLYFI 1933, 169.; HAHN 1983, 63.
, Nyugaton a tizenharmadik századtól vált szokássá, hogy advent első vasárnapját az egyházi
61