Seite 59 [59]
3. AZ EGYHÁZI ÉV FOGALMA ÉS ÉRTELMEZÉSE
Az idő fogalmát," az idő egységekre bontását, de még a jelenleg használt és
általánosan bevett kalendáriumot;,? annak lecsupaszított formájában sem lehet
érteni és értelmezni a zsidó-keresztyén teológia és istentiszteleti gyakorlat nél¬
kül. A hét napból álló hét, az esztendő gerincét képező ünnepek és ünnepkörök
félreérthetetlenül kultúránk és civilizációnk gyökereire mutatnak rá.? A keresz¬
tyén-liturgikus év, ill. kalendárium többféle naptári előzményt, hagyományt
egyesít magában, egyszerre találunk érintkezést ősi kozmikus-vegetatív idő¬
ciklusokkal, a lunáris és szoláris naptárkialakítással, a zsidó és a görög-római
idő-, ünnep- és évértelmezésekkel."
A vallások, kultúrák és a létformát adó államok kalendáriuma mindig ősi
kultuszi gyökerekből táplálkoztak és elválaszthatatlanok a nevezett tényezőktől,
valamint a világmindenség, a teremtés, a létezés transzcendens eredetétől és
irányultságától. Mondhatnánk így is: az esztendő a létértelmezés kifejeződése.
Az egyházi esztendő, azaz az Úr éve mint a kegyelem kedves esztendeje (vö.
Lk 4,19) tagolja, értelmezhetővé, tagolttá, átláthatóvá teszi az időt, az évet,
amely a keresztyén gyülekezet számára , Krisztus prédikáció", a Krisztusban
adott új teremtés, új ember, új szív, új szövetség teológiai maximájának kifeje¬
ződése." Az egyházi év fontos strukturális és teológiai rendezőelve, tartóoszlopa
1 A jelen fejezet átdolgozott, rövidített változatát lásd: PAP 2014.b, 37-50. Vö. PAP 2016, 117-124.
2 "A kalendáriumtörténet és kalendáriumkiadás önálló kutatási területek, ezek részletező bemu¬
tatásától e helyütt el kell tekintenem.
3 Vö. részletesebben: BIERITZ 2005, 23-55.; HAFENSCHER 2010, 303-304. , Az Isten tisztelete,
a reá való emlékezés, a kultusz tehát kultúrát teremt a tradíció mentén, ezért a tradíció feltét¬
lenül kultúra-építő, sajátos megformáltságával sajátos kultúrát jelent. A teológus Paul Tillich
nyomán tehát ennél a pontnál szükséges kihangsúlyozni, hogy az egyház kultúra, vagy ha nem
az, akkor nem egyház." BÉKÉSI 2013, 76.
4 V6. részletesebben: MACLEOD 1966, 102-103.; HAHN 1983, 9-59.; VARNAGY 1999, 365-373.;
RATZINGER 2002, 91-92.; BIERITZ 2004, 58-70.; MKL II., 883.; LTHK VI., 15-16.; LEEUWEN
2009, 21-28.; HAFENSCHER 2010, 300-301.
»Az egyhazi év: Krisztus-év, az Ur kegyelmének kedves esztendeje (Lk 4,19), amelyben a