Page 55 [55]
AZ EGYHÁZI ÉV
kívánja elvégezni. Az összetett célkitűzésből fakadó esetleges módszertani ne¬
hézségek vagy hiányosságok miatt az Olvasó megértését kérjük, de egyértelmű
és egyöntetű mintát nem láttunk magunk előtt. A , járatlan" (vö. ApCsel 8,26)
és ismeretlen út erőfeszítésekkel teli teljesítése után másként tekint az ember
a már mögötte lévő szakaszra, mint amikor még csak indulni készült.
Reméljük, hogy összességében a teológiai alapvetés megfogalmazott célkitű¬
zéseinek értelmében az egyházi év nem marad az elmélet szintjén, a tankönyvek
lapjain, és eljuthatunk az ún. témavasárnapok és szabadon választott tematikák
túlsúlyától az egyházi év áldásainak és kincseinek felfedezéséig.
Nyilvánvaló, hogy aki az ünneppel és ünnepeinkkel akar foglalkozni, létezé¬
sünk és öntudatunk egyik legmélyebb valóságához érkezik el. Az ünnep jelen¬
ségének és kutatásának számos, kimeríthetetlen aspektusa van: szociológiai,
gazdasági, kulturális, társadalmi stb. Egyházi év alatt nem csupán azt a szűk és
identitászavaros megközelítést értem, amit mai magyar református valóságként
kell értelmeznünk a történelmi (vissza)fejlődés eredményeként, hanem mindig
tekintettel vagyok — mintegy előremutatásként — arra az eszményi felfogásra és
gyakorlatra, ami felé tartanunk kellene. Feltehetőleg minden liturgiai-istentisz¬
teleti megújulás, vele együtt az egész egyház megújításának egyik alapelve és
gyújtópontja az ünnep és az ünneplés újraértékelése és újbóli felfedezése.
Az egyházi élet és az egyház istentiszteleti gyakorlatának egyik legkaotiku¬
sabb része az egyházi év vasárnapjainak elnevezése és ennek egész rendszere.
Egyrészről az istentiszteleti gyakorlat, a liturgia nagyon szenved attól, hogy az
egyházjog és az egyházi jogalkotó nem vagy alig él normatív, szabályozó jogá¬
val." Ez az egyházi-gyülekezeti élet minden pontján érezteti a hatását, hogy
a zsinati jogalkotás hangsúlyai eltolódtak mintegy az ,egyházi közigazgatás"
jogtechnikai megoldásai felé (intézmények, jogállások, választási törvények stb.),
de nem lehet pontosan megmondani, hogy pl. milyen feltételek mellett lehet
esketni, keresztelni.
A Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló
többször módosított 1994. évi II. törvény"? 133. §-a a Zsinat kizárólagos hatás¬
körébe utalja — többek között — az ünnepek és az istentisztelet rendjéről, az
istentiszteleti rendtartásról és az énekeskönyv ügyéről való határozást, azaz
ezek meghatározását, bevezetését és módosítását. Az ún. , alkotmánytörvény"
érdekessége, hogy nem tartalmaz semmilyen más rendelkezést az egyház ün¬
nepeiről.
§7 A gyakorlati teológia tudományágának normatív és deskriptív szerepével, lehetőségeivel, vala¬
mint a tudományág sztereotip értelmezésének problémáival foglalkozik részletesen KELEMEN
2010, 125-147. Vö. HAFENSCHER 2012/2013, 227-228.
88 A törvénytár internetes elérhetősége: http://www.reformatus.hu/letoltesek/8/