Seite 46 [46]
OCR
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV Mindez összességében elgondolkoztató, amikor azt látjuk pl., hogy nemze53 Meg kell említenünk, hogy a lelkészképzés és tágabb értelemben az egyházi gondolkozás vonatkozásában jelentőséggel bíró liturgikák a XX. században kissé profiltalanul és valójában marginális kérdésként kezelték az egyházi évet. A kérdés különösen aktuális manapság. A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2012. május 24-én állást foglalt a Heidelbergi Káté új, ill. megújított fordításáról és a Káté 80. kérdés-feleletének ügyében (vö. HK 2013, 8-9.), amit nem tekinthetünk csupán egyszerű szöveghitelesítésnek vagy szöveghagyományozási történeti kérdésnek. Nyilvánvaló, hogy egy tudományos-kritikai kiadás és egy zsinati határozat jelentősége között hatalmas üzenetbeli különbség húzódik meg. A zsinati határozat vagy állásfoglalás keveredett és keveredik egyházunk, valamint a kérdésben érintett (testvérjegyház mintegy 450 évvel későbbi állapotával. A kettő közötti áthidalás és a reformátori szellemből, alapelvekből kiinduló magyarázat ma már nélkülözhetetlen és elengedhetetlen. A szóban forgó állásfoglalásnak és érvrendszernek elvileg kihatással kellene lennie akár énekeskönyvi-egyházzenei, akár liturgiai ügyeinkre is, ami azonban -— úgy tűnik - nem feltételezhető. A hagyományok tisztelete az első" — kezdődött a zsinati vitáról és döntésről való beszámoló (vö. http://reformatus.hu/mutat/6787/). Érdemes úgy megközelítenünk a kérdéskört, hogy együtt lássuk a 80. kérdés-felelet körüli vitát és érvrendszert, valamint az egyház egyre nyilvánvalóbb neoprotestáns törekvéseit, ill. a liturgiai és egyházzenei kérdéseket illető ez irányú elmozdulásait. Míg az egyik oldalon a Szentírásra alapított és a Szentírásból igazolt érintetlenség, a másik oldalon pedig a Szentírásra alapított és a Szentírásból igazolt változtatási kényszer a főérv, akár egyazon ülés keretein belül. Óriási diszkrepancia húzódik meg a mélyen. , A hagyományok tisztelete az első." Mely hagyományoké, és ki állapítja meg ezeket? A 2012. májusi döntés után megjelent a Heidelbergi Káté magyarázata, amelyben a szerző, FEKETE Károly törekszik a XVI. századi szöveg összefüggéseinek és mai értelmezési lehetőségeinek minél alaposabb, teológiailag helytálló megközelítésére, valamint a 80. kérdés-felelet vitatott szövegrészlete keletkezés- és hagyományozódástörténetének a témával foglalkozó szakirodalmak ismertetése által is egzakt vázolására. Vö. FEKETE 2013, 348-367. A Káté , új" fordításának Bölcskei Gusztáv által írt előszava nem hallgatja el a problémát, amikor így fogalmaz: , Felvetődött a kérdés, hogy több más európai református egyház gyakorlatat kévetve ezt a kitételt [értsd: a 80. kérdés-felelet végén lévé fordulatot] elhagyjuk, vagy azzal a megjegyzéssel látjuk el, hogy ma már nem így tanítjuk. A Magyarországi Református Egyház Zsinata az elé került utóbbi javaslatot nem támogatta, arra hivatkozva, hogy a történelmi szöveget nincs joga megváltoztatni." HK 2013, 8-9. A szöveghagyományozás, a , történeti hitelesség" értelmezésének, az , új" fordítás és kiadás elvi-gyakorlati kérdéseinek, az új kiadvány (HK 2013) létrejöttének, a teológiai érvrendszerek nyilvánvaló ellentmondásaival foglalkozik FEKETE Csaba Betoldás vagy nem? — Káténk marandó megoldatlansága című, megjelenés alatt lévő (2013) tanulmányában. A legújabb bibliafordítás-revíziót sem mondatról mondatra megtárgyalva , fogadta el" a Zsinat. Kérdés, hogy ebben az esetben mit jelent a , történeti hűség".
