Seite 46 [46]
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV
Mindez összességében elgondolkoztató, amikor azt látjuk pl., hogy nemze¬
53
Meg kell említenünk, hogy a lelkészképzés és tágabb értelemben az egyházi gondolkozás vo¬
natkozásában jelentőséggel bíró liturgikák a XX. században kissé profiltalanul és valójában
marginális kérdésként kezelték az egyházi évet.
A kérdés különösen aktuális manapság. A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2012.
május 24-én állást foglalt a Heidelbergi Káté új, ill. megújított fordításáról és a Káté 80. kér¬
dés-feleletének ügyében (vö. HK 2013, 8-9.), amit nem tekinthetünk csupán egyszerű szö¬
veghitelesítésnek vagy szöveghagyományozási történeti kérdésnek. Nyilvánvaló, hogy egy
tudományos-kritikai kiadás és egy zsinati határozat jelentősége között hatalmas üzenetbeli
különbség húzódik meg. A zsinati határozat vagy állásfoglalás keveredett és keveredik egy¬
házunk, valamint a kérdésben érintett (testvérjegyház mintegy 450 évvel későbbi állapotával.
A kettő közötti áthidalás és a reformátori szellemből, alapelvekből kiinduló magyarázat ma
már nélkülözhetetlen és elengedhetetlen. A szóban forgó állásfoglalásnak és érvrendszernek
elvileg kihatással kellene lennie akár énekeskönyvi-egyházzenei, akár liturgiai ügyeinkre is,
ami azonban -— úgy tűnik - nem feltételezhető.
A hagyományok tisztelete az első" — kezdődött a zsinati vitáról és döntésről való beszá¬
moló (vö. http://reformatus.hu/mutat/6787/). Érdemes úgy megközelítenünk a kérdéskört,
hogy együtt lássuk a 80. kérdés-felelet körüli vitát és érvrendszert, valamint az egyház egyre
nyilvánvalóbb neoprotestáns törekvéseit, ill. a liturgiai és egyházzenei kérdéseket illető ez
irányú elmozdulásait. Míg az egyik oldalon a Szentírásra alapított és a Szentírásból igazolt
érintetlenség, a másik oldalon pedig a Szentírásra alapított és a Szentírásból igazolt változ¬
tatási kényszer a főérv, akár egyazon ülés keretein belül. Óriási diszkrepancia húzódik meg
a mélyen. , A hagyományok tisztelete az első." Mely hagyományoké, és ki állapítja meg ezeket?
A 2012. májusi döntés után megjelent a Heidelbergi Káté magyarázata, amelyben a szerző,
FEKETE Károly törekszik a XVI. századi szöveg összefüggéseinek és mai értelmezési lehetősé¬
geinek minél alaposabb, teológiailag helytálló megközelítésére, valamint a 80. kérdés-felelet
vitatott szövegrészlete keletkezés- és hagyományozódástörténetének a témával foglalkozó
szakirodalmak ismertetése által is egzakt vázolására. Vö. FEKETE 2013, 348-367.
A Káté , új" fordításának Bölcskei Gusztáv által írt előszava nem hallgatja el a problémát,
amikor így fogalmaz: , Felvetődött a kérdés, hogy több más európai református egyház gya¬
korlatat kévetve ezt a kitételt [értsd: a 80. kérdés-felelet végén lévé fordulatot] elhagyjuk, vagy
azzal a megjegyzéssel látjuk el, hogy ma már nem így tanítjuk. A Magyarországi Református
Egyház Zsinata az elé került utóbbi javaslatot nem támogatta, arra hivatkozva, hogy a törté¬
nelmi szöveget nincs joga megváltoztatni." HK 2013, 8-9.
A szöveghagyományozás, a , történeti hitelesség" értelmezésének, az , új" fordítás és kiadás
elvi-gyakorlati kérdéseinek, az új kiadvány (HK 2013) létrejöttének, a teológiai érvrendszerek
nyilvánvaló ellentmondásaival foglalkozik FEKETE Csaba Betoldás vagy nem? — Káténk maran¬
dó megoldatlansága című, megjelenés alatt lévő (2013) tanulmányában. A legújabb bibliafordí¬
tás-revíziót sem mondatról mondatra megtárgyalva , fogadta el" a Zsinat. Kérdés, hogy ebben
az esetben mit jelent a , történeti hűség".