Oldal 44 [44]
OCR
2. ÁGENDAREFORM ÉS EGYHÁZI ÉV mutatott fel, mint a XVI. század második felében elindult liturgiaegységesítés a római katolikus egyházban; és ahogyan látjuk ezt Pázmány Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek törekvéseiben, aki a magyar egyházra érvényes, teoretikus mentesség ellenére az 1630-as nagyszombati nemzeti zsinaton elérte, hogy a magyar helyi liturgiák helyett a Tridenti Zsinat után megreformált római (kuriális) misekönyvet és breviáriumot vezessék be.? Esztergom 1632 Húsvétján át is tért az ún. tridenti mise- és zsolozsma használatára, a többi püspökség a XVIII. század végéig fokozatosan hagyta el saját(os) liturgikus hagyományát." A református egyházak mintegy a korábbi hagyományok folytatói voltak, saját kontextusukban értelmezték az igaz istentiszteleti gyakorlatot, a liturgikus kérdések megtárgyalása és eldöntése a területi, nemzeti zsinatok hatáskörébe tartozott." Liturgiai alapelvünk így folytatja: Az ünnepek felsorolásának különböző zsinati listái azt mutatják, hogy nincs az egyházi évre vonatkozó véglegesnek nevezhető rend, így mind az egyházi év bővülésének, mind egyszerűsödésének tendenciái kimutathatók. A felsorolásokat ezért inkább liturgiai minimumnak és nem szigorú korlátozásnak kell tekintenünk." Az egyházi év kérdéseinek tisztázásához elengedhetetlen a történeti kutatás, az elsődleges források elemzése, újbóli, kontextusba helyezett értelmezése, ami — ismereteim szerint — az elmúlt évtizedek és évszázadok liturgiai folyamataiban egyáltalán nem kapott helyet. Az 1977-ben kiadott tanulmányi anyagban például csak általános, elnagyolt, kontextustalan és rövid megjegyzéseket találunk, amelyek tudományos értéke igen csekély." Az 1985-ös Istentiszteleti Rendtartás közvetlen előmunkálataihoz tartozó összefoglaló jelentés is csak például egyetlen ponton érinti az egyházi év, ill. ünnepnapok kérdését, miszerint a halottak napjáról való megemlékezés mint az egyházi év ünnepnapja dolgában , az eszmecsere nem vezetett megfogható eredményekre"." A megállapítás kontextusából az is kitűnik, ill. kitűnhet, hogy a magyar református istentiszteleti rendtartás 12 Ezt nevezik általában tridenti rítusnak, ami a liturgiatörténészek megítélése szerint helytelen. Vö. DoBszAY 2004, 23.; TÖRÖK 2000, 127.; BÁRTH 2005, 20-32.; FüzEs 2010/2011, 225-237. 13 VÁRNAGY 1999, 464. 4 Szűcs 2008, 50. 15 RKT 2010, 32. 16 Vö. pl. BARTHA 1977, 188., 197. A MRETZS alapítását megelőző tanulmányi anyagban sem játszik lényeges szerepet az egyházi év, vö. ZST 1993. Pedig ebből a kezdeményezésből született tulajdonképpen egy énekeskönyv (1996) és egy istentiszteleti rendtartás (1998). "7 BARTHA 1984, 4. Az 1985-ös Istentiszteleti Rendtartás a fenti megállapítás ellenére mégis bevezette — hivatkozással egy korábbi zsinati tanításra vagy állásfoglalásra — a Halottak napját, amit ,november 2-án vagy ahhoz a legközelebb eső vasárnapon tartunk a templomban vagy a temetőben." IR 1985, 38-39., 258-264. Időközben konszenzus született? Vö. SZÉNÁSI 1999, 82. 43
