OCR
AZ EGYHÁZI ÉV A koncepció külön, hosszúságával is figyelemfelhívó fejezetet szentel az egyházi évnek, ? de természetszerűleg az egyházi év és a hozzá kapcsolódó tartalom több ponton megjelenik a teológiai alapelvek között. A szinte evidenciaszerű megfogalmazások és alaptételek között — amelyek mégis mai gyakorlatunk és felfogásunk leggyengébb, legelhanyagoltabb, legelnagyoltabb részei közé tartoznak — megtaláljuk, hogy pl. az istentiszteleti bibliaolvasás kapcsolódjon az ünnepkörhöz;? az éneklés mint liturgikus funkció szorosan kötődik az egyházi évhez;" az énekrend az ,egyhäz idôrendi egyetemességét” hordozza; az új református énekeskönyv a történelmi hagyományoknak megfelelően szorosan kapcsolódjon az egyházi évhez." Az üdvtörténeti ünnepek megtartása tagolja az időt és meghatározza a kalendáriumot, hiszen az idő és a naptár — vallástörténeti gyökereinél fogva és minden esetben — a (hitvalló) nép, közösség egész világértelmezését hordozta és hordozza még a mai , világnézetileg semleges" korszakban is. Mai világunkban és korunkban is, ahol és amikor a keresztyén üdvtörténeti ünnepek szekuláris maradványai határozzák meg a , polgári időszámítást", az , időszámításunk szerinti időt", amely eredetileg Krisztushoz kötött idő volt és a mi számunkra a mai napig az." Az egyházi év „nem Jézus életének a polg[áril évbe komponált lelki imitációja", ? hanem az ún. polgári év és naptár, annak tagolása és eredete a keresztyén naptár és évértelmezés imitációja.? Habár az istentisztelet és az egyházi-liturgikus év kérdései" a református egyházban és a protestantizmusban kvázi adiaforonként szerepelnek, amelyektől nem függ az egyház egysége (II. Helvét Hitvallás XVII. fejezet) vagy az üdvösség." Mindehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy a reformáció előtti nyugati keresztyén egyház is nagyobb szabadságot, ill. regionális sajátosságokat 32 RKT 2010, 31-33. ® RKT 2010, 20. 34 RKT 2010, 27-28. „Az istentiszteleti enekvälasztäs fejezze ki az egyház időbeli egyetemességét is. Az új liturgiához készülő új énekeskönyv a keresztyén egyháztörténet lelki gazdagságából merít." RKT 2010, 28. , Az egyházi év időszakainak és üzeneteinek tudatos erősítését várjuk." RKT 2010, 36. A keresztyén időszámítás és naptár eredőivel kapcsolatban vö. részletesebben: PAP-SZETEY 2011, 6-7. Az európai és magyar kalendárium és kalendáriumkiadás vonatkozásában lásd: DUKKON 2003. 38 MKLII, 883. 3 Vö. HAFENSCHER 2010, 303-304. , Az egyházi év ünnepeinek meghatározása a keresztyén szabadságból fakadó közösségi döntésre épül. Az egyházi év rendje olyan üdvösségbe nem vágó dolog (adiaforon), amely a hitvallás tartalmát ugyan nem érinti, de az egyház közösségének konszenzusát igényelve gátat szab az egyéni önkényeskedésnek.". RKT 2010, 32. 11 Szűcs 2008, 50-51.; Szűcs 2012, 112. 42