Oldal 37 [37]
2. AGENDAREFORM ES EGYHAZI EV
A Magyarorszagi Reformatus Egyhazban és a Magyar Reformatus Egyhazban
újból elméleti-gyakorlati liturgiai munkálatok folynak, amely munka célkitűzése
— az új énekeskönyv előkészítő munkálataival karöltve — a magyar református
egyház istentiszteleti életének megújítása, felfrissítése.! Ennek fontos szelete az
egyházi évvel való foglalkozás, amit elvileg semmilyen , ágendareform" nem ke¬
rülhet el, habár az elmúlt száz esztendő történelmi tapasztalatai és ismereteink
ennek pontosan ellentmondanak. A legújabb korok ágendája — mint komplex
jelenség — az egyház egész életének normatív szabályozója (vagy annak kellene
lennie), a benne foglaltak az egyház legtágabb értelmében vett életére kihatnak.?
Az egyház kultikus életének elméleti és történeti reflexiója az egyház egésze
megújulásának fontos és hathatós eszköze, sőt kiindulója lehet," ahogyan erre
vallástörténeti, bibliai teológiai példák mutatnak, és ahogyan a reformáció maga
az egyház széles értelemben vett istentiszteleti életének megújítására, előtérbe
helyezésére törekedett." Elkötelező tény, hogy minden korban kötelességünk
a felismert kicsorbulások, elferdülések, hiányok kiigazítása, orvoslása legjobb
(szak)tudásunk alapján. Az erre való készség és szándék kifejezi azt is, hogy
2016 februárjára a korábban jogilag különálló két bizottság, a liturgiai és az énekeskönyvi
egyesült, és az addig is szorosan összefüggő munka egy szervezeti keretben folytatódik.
2 A jelen fejezet átdolgozott, rövidített változatát lásd: PAP 2014a, 86-106.
Az Egyházi Jövőkép Bizottság munkájáról szóló hírek és tudósítások szerint a munkaközösség
számára delegált és saját maga által megfogalmazott feladatok közé kevésbé tartozik az egyház
kultikus aspektusának, ill. az egyházi jövőkép ezzel összefüggő kérdéseinek vizsgálata, pedig a
felhozott szociológiai és társadalmi tények ezt joggal indokolnák. Összességében megállapít¬
ható, hogy az ún. , historizáló teológiai aspektus" nélkül nem lehet helyes normatív teológiai
döntéseket hozni. Vö. FAZAKA s 2012, 742-751.
Hafenscher Károly leszögezi, hogy , a reformáció nem volt liturgikus reformmozgalom!" Ter¬
mészetesen a terminológiai tisztázás a reformmozgalmak legújabb kori értelmezésére és je¬
lenségére vonatkozik, hiszen rögvest leszögezi a szerző, hogy a reformáció , [mlégis minden
mozzanatában és minden mozdulatában valami módon kapcsolatban állt az istentisztelettel
is." HAFENSCHER 2012, 171.
36