Oldal 15 [15]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Isten tiszteletének végzésére összegyűlt, mivel az csak kiskorú képzelgés vagy csökönyös farizeusi képmutatás lehet. Általános torzulás az egyházi ének és tágabb értelemben az egyházi zene mai feladat- és helykijelölése, amely a liturgikus vagy liturgiában történő éneklést és liturgikus zenét csak mint mellékfunkciót, kísérőjelenséget, mellőzhető vagy lecserélhető használati tárgyat"? tudja értelmezni és kezelni, ebből következően az így vagy úgy , kijelölt" ,énekrendek" olykor semmit sem tükröznek. A történeti tapasztalat és a tudományos kutatás nem képes eléggé hangsúlyozni, hogy az énekeskönyvek — beleértve a ,gyülekezeti énekeskönyv" ősét, a cantionalét is — évszázadokon keresztül őrizték az egyházi év hagyományát és mondanivalóját." A megállapítás különböző fajsúllyal ugyan, de (hivatalos) énekeskönyv-történetünk legutoljára megnyitott fejezetéig, 1948-ig mindenképpen igaz. Egyúttal félve kell arra gondolnunk, hogy lehetséges: az utolsó tőrdöfés órájában vagyunk, ha nem érvényesülnek egyszerre (egyhaz)zenei, teolögiai, irodalmi, esztétikai stb. szempontok egy vagy bármely , új" énekeskönyvben. Az énekeskönyvön keresztül tanulta, őrizte, adta tovább nemzedék nemzedéknek keresztyén és református hitünket, hitvallásunkat, Isten-tapasztalásunkat." BÁLINT Sándor sommás megállapítása szerint a XVIII. század után magyar népünket , nagyszabású, stílusformáló egyházi" hatás nem vagy alig érte." Értelemszerűen a vallási néprajz nagy kutatója és alapos ismerője elsősorban a római katolikus egyház magyarországi helyzetére gondol, de beleérthetjük e megállapításba az európai keresztyénséget és a magyar protestantizmust is. Még mielőtt cáfolni igyekeznénk a BÁLINT Sándor-i megállapítást, folytatnunk kell gondolatmenetének idézését, miszerint az ezután kezdődő évszázadokban a , hívő nép elsősorban a mult hatalmas vallási tradícióiból táplálkozik"." Az egyházi évről való gondolkodás, annak történetéről és gyakorlatáról szóló könyv önmagában nem oldja meg jelenkori gondjainkat és nem pótolja ki nyilvánvaló deficitünket. Az egyházi év kérdésének újragondolása és újraértelmezése azonban azon túl, hogy számos ponton rámutat istentiszteleti életünk és hitgyakorlatunk kiüresedésére, az istentiszteleti elemek tartalmatlanságára, nagyobb kontextusban mégis a gyökerekhez és az egyház hitvallásához való újbóli visszatérést segítheti elő. Az egyházi év kérdésének tisztázása egyrészről 133 Nyilvánvaló, hogy művészeti értékeket, alkotásokat, de magát a Bibliát és az egyház tanítását sem lehet az ún. , technikai fejlődés" mértékegységével mérni és annak megfelelően , használhatónak" vagy , használtnak", , modernnek" vagy , elavultnak" nevezni. Ide tartozik még az ún. „ertekvältäs” es „ertekvältäs” jelenlegi vitäja is. Vö. Pap 2012a, 266-267. 4 Vö. KARASSZON 2000, 178-186.; FEKETE 2000c, 211. 15 V6. Pap 2011m, 181-182. 16 BALINT 1938, 27. 1 BÁLINT 1938, 27. 14
