Page 234 [234]
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK ® 233
A pszichoaktívszer-használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások ma¬
gyarországi változásait vizsgálva a 3. alfejezetben láthattuk (5. ábra és 11. táb¬
lázat), hogy a magyar felnőtt népesség körében 2001 és 2007 között hibahatá¬
ron túl csökkent az elutasítottságuk. A kábítószerhasználók esetében 2015-re
ez a tendencia megfordult és 9590-os megbízhatósági szinten az elutasítás ará¬
nya fokozódott, majd 2019-re ezen a magasabb, a 2001-es értékkel megegyező
szinten stabilizálódott.
A társadalmi távolság 2001 és 2019 közötti időszakra felvázolt hazai tenden¬
ciáinak európai kontextusát az EVS vizsgálatok 3., 4. és 5. hullámának adatai
alapján tudjuk leginkább megteremteni, mely három hullám 1999 és 2020 között
készült adatfelvételeket ölel fel. A mindhárom hullámban részt vevő és drog¬
függőkkel kapcsolatos társadalmi távolság kérdését vizsgáló, 20 uniós ország,
illetve az ezen országok lakossága körében, valamint a vizsgált országokban
átlagosan mért elutasítási arányokat láthatjuk a 9. ábrán. Tekintettel arra, hogy
a magyarországi EVS-vizsgálatoknak csak a 4. és 5. hullámában szerepelt a
Társadalmi Távolság-skála, a magyarországi EVS-adatokat ugyan feltüntettük
az ábrán, azonban az EU/EVS összesített mutatókban a magyar adatok nem
szerepelnek, továbbá a teljes időszakra vonatkozó hazai változásokat az ADE
2001, az OLAAP 2007 és az OLAAP 2019 adatok alapján érzékeltetjük. Mivel
- mint azt az OLA AP 2019 adatfelvétel és az EVS 5. hullámában kapott magyar¬
országi adatok összehasonlítása során láthattuk (6. ábra) — az OLAAP- és az
EVS-vizsgálatok eltérő mért értékek mellett ugyan, de azonos tendenciákat je¬
leznek, így az ADE-/OLAAP-adatok nemzetközi kontextusba helyezése során
a görbék alakját s nem azok elhelyezkedését érdemes összehasonlítani.
A drogfüggőkkel kapcsolatos társadalmi távolság az EVS 3. és 4. hulláma
között a vizsgálat országokban átlagosan és az Unió népessége körében is stag¬
nált, majd a 4. és 5. hullám között hibahatáron túl növekedett (9. ábra vastag
fekete folytonos, ill. szaggatott vonal). A kábítószerfogyasztókkal kapcsolatos
viszonyulások magyarországi tendenciái (9. ábra vastag piros folytonos, ill.
szaggatott vonal) ettől annyiban térnek el, hogy - mint már említettük - 2001
és 2007 között Magyarországon (az ADE-/OLAAP-vizsgálatok alapján) a tár¬
sadalmi távolság hibahatáron túli csökkenése volt tapasztalható. Az időszak
második felében (2007 és 2019 között) azonban a hazai változások - az OLAAP¬
és az EVS-adatok alapján is - megegyeztek az Unió lakossága körében, illetve
országaiban átlagosan megfigyelhető, az elutasítás növekedésével leírható ten¬
denciával. A teljes időszak tekintetében a hazaihoz hasonló, az időszak első
felében csökkenő, majd a második felében hibahatáron túl, vagy tendenciajel¬
leggel növekvő elutasítási arányokat a vizsgált 20 országból hat országban lát¬
hatunk (9. ábra vékony piros vonalak): Észtországban, Szlovákiában, Romániá¬