Oldal 234 [234]
OCR
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK ® 233 A pszichoaktívszer-használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások magyarországi változásait vizsgálva a 3. alfejezetben láthattuk (5. ábra és 11. táblázat), hogy a magyar felnőtt népesség körében 2001 és 2007 között hibahatáron túl csökkent az elutasítottságuk. A kábítószerhasználók esetében 2015-re ez a tendencia megfordult és 9590-os megbízhatósági szinten az elutasítás aránya fokozódott, majd 2019-re ezen a magasabb, a 2001-es értékkel megegyező szinten stabilizálódott. A társadalmi távolság 2001 és 2019 közötti időszakra felvázolt hazai tendenciáinak európai kontextusát az EVS vizsgálatok 3., 4. és 5. hullámának adatai alapján tudjuk leginkább megteremteni, mely három hullám 1999 és 2020 között készült adatfelvételeket ölel fel. A mindhárom hullámban részt vevő és drogfüggőkkel kapcsolatos társadalmi távolság kérdését vizsgáló, 20 uniós ország, illetve az ezen országok lakossága körében, valamint a vizsgált országokban átlagosan mért elutasítási arányokat láthatjuk a 9. ábrán. Tekintettel arra, hogy a magyarországi EVS-vizsgálatoknak csak a 4. és 5. hullámában szerepelt a Társadalmi Távolság-skála, a magyarországi EVS-adatokat ugyan feltüntettük az ábrán, azonban az EU/EVS összesített mutatókban a magyar adatok nem szerepelnek, továbbá a teljes időszakra vonatkozó hazai változásokat az ADE 2001, az OLAAP 2007 és az OLAAP 2019 adatok alapján érzékeltetjük. Mivel - mint azt az OLA AP 2019 adatfelvétel és az EVS 5. hullámában kapott magyarországi adatok összehasonlítása során láthattuk (6. ábra) — az OLAAP- és az EVS-vizsgálatok eltérő mért értékek mellett ugyan, de azonos tendenciákat jeleznek, így az ADE-/OLAAP-adatok nemzetközi kontextusba helyezése során a görbék alakját s nem azok elhelyezkedését érdemes összehasonlítani. A drogfüggőkkel kapcsolatos társadalmi távolság az EVS 3. és 4. hulláma között a vizsgálat országokban átlagosan és az Unió népessége körében is stagnált, majd a 4. és 5. hullám között hibahatáron túl növekedett (9. ábra vastag fekete folytonos, ill. szaggatott vonal). A kábítószerfogyasztókkal kapcsolatos viszonyulások magyarországi tendenciái (9. ábra vastag piros folytonos, ill. szaggatott vonal) ettől annyiban térnek el, hogy - mint már említettük - 2001 és 2007 között Magyarországon (az ADE-/OLAAP-vizsgálatok alapján) a társadalmi távolság hibahatáron túli csökkenése volt tapasztalható. Az időszak második felében (2007 és 2019 között) azonban a hazai változások - az OLAAPés az EVS-adatok alapján is - megegyeztek az Unió lakossága körében, illetve országaiban átlagosan megfigyelhető, az elutasítás növekedésével leírható tendenciával. A teljes időszak tekintetében a hazaihoz hasonló, az időszak első felében csökkenő, majd a második felében hibahatáron túl, vagy tendenciajelleggel növekvő elutasítási arányokat a vizsgált 20 országból hat országban láthatunk (9. ábra vékony piros vonalak): Észtországban, Szlovákiában, Romániá
