Page 227 [227]
226 u FELVINCZI KATALIN - MAGI ANNA - SÁROSI PÉTER - PAKSI BORBÁLA
5. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT NÉPESSÉG PSZICHOAKTÍVSZER¬
HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI
VISZONYULÁSAI NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
A hazai drogepidemiológiai vizsgálatok során a pszichoaktívszer-használattal
és -használókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulások mérésére alkalmazott
kérdések közül a veszélyészleléssel, helytelenitessel, illetve a drogfüggök (beteg/
bűnöző) megítélésével kapcsolatos kérdések részét képezik a Kábítószer és Ká¬
bítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA,) általános popu¬
lációs vizsgálatok számára (general population survey, GPS) megfogalmazott
modellkérdőívének (European Model Questionnaire, EMQ - EMCDDA, 1999,
2002) is, elvben megteremtve a hazai eredmények nemzetközi kontextusban
való értelmezhetőségének lehetőségét (az ADE és OLAAP vizsgálatokban al¬
kalmazott kérdések kompatibilitásait lásd a 2.3. mellékletben). Ugyanakkor a
szerhasználattal/szerhasználókkal kapcsolatos társadalmi viszonyulásokkal
kapcsolatos adatok nem tartoznak az EMCDDA által előírt éves adatgyűjtési
szolgáltatások körébe, így ezeket az adatokat az Európai Unió tagországai, illetve
azok REITOX fokuszpontjai — a prevalencia-adatoktol eltérden - nem jelentik
egységes szerkezetben, az ún. standard táblák kitöltésén keresztül az EMCDDA
felé, s ezáltal nem válnak hozzáférhetővé az egyéb kábítószer-fogyasztással kap¬
csolatos adatokat tartalmazó ún. Statistical Bullentinben sem. Bár a kábító¬
szerekkel, a kábítószer-fogyasztókkal és a drogpolitikai beavatkozásokkal kap¬
csolatos attitűdök mérése számos európai országban részét képezi az általános
népesség körében végzett drogepidemiológiai vizsgálatoknak, az egyes tagálla¬
mok által végzett attitűdvizsgálatok módszertanában, illetve rendszerességében
is igen nagy különbségek mutatkoznak. Így például jelentősen eltért a jelen
fejezetben ismertetett cseh, finn és francia attitűdvizsgálatok módszertana (Mra¬
vcik et al., 2010; Karjalainen, Pekkanen & Hakkarainen, 2020; Spilka et al., 2019).
Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei többnyire csak rövid összefoglalók
formájában kerülnek be az EMCDDA számára készített éves országjelentésekbe.
A legtöbb erre vonatkozó adat vagy feldolgozatlan, vagy a szürkeirodalom ka¬
tegóriájába tartozik, az adott ország nyelvén írt jelentésekben található (pl. Mra¬
vcik et al., 2010), amelyeket nem publikálnak lektorált szakfolyóiratokban.
Mindezek a tényezők nehézzé teszik a pszichoaktív szerekkel/szerhaszná¬
lókkal kapcsolatos hazai attitűdállapotok aktuális helyzetének, mintázódásának
és trendjeinek nemzetközi kontextusba helyezését. Ilyen összehasonlításra el¬
sősorban azok az európai szinten egységes módszertannal, rendszeres időkö¬
zönként végzett összehasonlító vizsgálatok adnak lehetőséget, melyek - más
témák mellett ugyan, de - a pszichoaktív szerekkel/szerhasználókkal kapcso¬