Oldal 222 [222]
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK ® 221
negyedére csökken a kábítószerhasználókkal való szomszédsági viszony eluta¬
sításának kockázata.
Az ,,iszakosok” elutasitottsaganak becslésére létrehozott modell esetében
— a többi tényező kontroll alatt tartása mellett — négy szignifikáns tényezőt
sikerült azonosítani (7. táblázat, 3. oszlop). Ezek közül három tényező megjelent
a kannabisz-, illetve általában a kábítószer-használók elutasítottságának becs¬
lésére létrehozott modellben is. A családban előforduló deviáns magatartástí¬
pusok számának, valamint a társas integrációnak? a növekedése esetén az iszá¬
kosokkal kapcsolatos szomszédsági viszony elutasítottsága is alacsonyabb.
Hasonlóképpen a korábbi modellekhez, itt is megjelenik a , maga módján val¬
lásosok" körében - az , egyház tanításait követő" vallásos népességhez képest
-a nagyobb mértékű (OR-1,86) elutasítás. Új elem azonban az „iszäkosok”
elutasítottságának becslésére létrehozott modellben a kedvezőtlen anyagi státusz
szerepe: a hátrányos anyagi helyzetet kifejező index egységnyi növekedése ese¬
ten 22%-kal csökken az , iszákosok" elutasításának kockázata.
A többváltozós elemzések megerősítették azt a leíró-statisztikai elemzések¬
ben (lásd 2.1. fejezetben) is megmutatkozó összefüggést, hogy a legnagyobb
mértékű elutasítottság rendre a , maga módján vallásos" populációban jellemző,
s a többi vallási irányultság között csak hibahatáron belüli eltérések tapasztal¬
hatunk. Hasonlóképpen megerősítették a többváltozós modellek azt is, hogy
az életkor mentén a magyarországi felnőtt népességben nem tapasztalható
szignifikáns mintázódás egyik szerhasználói csoport elutasítottságával kap¬
csolatban sem. Ugyanakkor míg a páronkénti elemzésekben azt láthattuk, hogy
akiknek van bármilyen legális vagy tiltott szerhasználati előzményük, azok
bármilyen szerhasználó csoporttal kevésbé elutasítóak, a többváltozós model¬
lekben - a főbb szociodemográfiai jellemzők kontroll alatt tartása esetén — az
alkoholfogyasztási előzmény elveszti szignifikáns szerepét, s az egyéb szerhasz¬
nálati előzmények szerepe is csak a , saját csoport" elutasítottsága tekintetében
jelenik meg. A többi tényező kontroll alatt tartása mellett a — leíró statisztikai
elemzésekkel szemben - a nemi hovatartozás, illetve a kulturális státus szerepe
sem jelenik meg. Emellett a többváltozós modellek alapján azt mondhatjuk,
hogy egyik szerhasználó csoport elutasítottsága sem mutat szignifikáns min¬
tázódást a magyarországi felnőtt népességben sem a munkaerőpiaci státussal,
sem az anómiás érzületek előfordulásával, sem egészséggel, illetve társas kap¬
csolatokkal való elégedettséggel.
: Az összefüggés óvatos értelmezésére int bennünket, hogy a társas integráció esetén az
esélyhányadoshoz kapcsolódó 9596-os konfidenciaintervallum magába foglalta a kapcso¬
lat hiányát kifejező 1,00-es értéket is.