növelte a besorolás pontosságát," tehát a modell elsősorban a mintázódások
letisztázását segíti, mintsem a viszonyulások becslését.
A kábítószer-használók elutasítottságának becslésére létrehozott modellben
a bevont magyarázó változók közül - a többi változó kontroll alatt tartása mel¬
lett - mindössze három tényező, a családban előforduló deviáns minták, a val¬
lásos beállítódás egyik típusa, illetve az egyéb tiltottdrog-fogyasztási előzmények
kapnak szignifikáns szerepet (7. táblázat, 2. oszlop). Azok, akik használtak már
életükben kannabiszon kívül más tiltott drogokat (is), a nem használókhoz ké¬
pest 73%-kal kisebb arányban utasítják el a kábítószer-használókkal való szom¬
szédsági viszonyt. A családban előforduló deviáns magatartástípusok számának
növekedésével kisebb mértékben (1499-kal), de szintén csökken az elutasító
hozzáállás előfordulásának esélye. Ugyanakkor a , maga módján vallásos" né¬
pesség körében - a , vallásos, az egyház tanításait követő" lakossághoz képest
- több mint két és félszer nagyobb (OR-2,68) a kábítószerhasználókkal való
szomszédsági viszony elutasításának kockázata. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy
a vallásosságuk tekintetében bizonytalan, illetve a nem vallásos / ateista beállí¬
tódású népesség esetében az elutasítás kockázata nem különbözött szignifikán¬
san az egyház tanításait követő vallásos népességben mutatkozó elutasítási
hajlandóságtól.
A kannabisz-használók elutasítottságának becslésére - a többi változó kont¬
roll alatt tartása mellett -— a kábítószer-használók elutasítottságának becslése
esetén kapott modellhez nagyon hasonló modellt sikerült létrehozni (7. táblá¬
zat, 4. oszlop), azzal a különbséggel, hogy a családban előforduló deviáns min¬
ták és a , maga módján vallásos? beállítódás mellett nem az egyéb tiltott drog,
hanem a kannabiszfogyasztási előzmények kapnak szerepet, valamint megje¬
lenik még három további szignifikáns tényező is, a lakóhely, a társas integráció,
valamint az anyagi körülményekkel és munkával való elégedettség. A fővárosi
népesség esetében majdnem feleakkora csak (OR-—0,57) a kannabiszhasználók
elutasítottsága, mint a vidéki lakosság körében. A társas integráció, valamint
az anyagi körülményekkel és munkával való elégedettség egységnyi növekedése
esetén pedig - a több tényező kontroll alatt tartása mellett - mintegy három¬
85,590-ban jósolja be helyesen a résztvevők csoporttagságát, ami összességében megegye¬
zik a kiindulási modell klasszifikációs teljesítményével, azonban a , nem elutasító" szemé¬
lyek besorolási pontossága 8,290-kal növekedett. Az iszákosok elutasítottságának becslé¬
sére létrehozott modell besorolási pontossága 79,190, ami 1,596-kal magasabb a kiindulási
modell klasszifikációs teljesítményénél, a , nem elutasító" személyek besorolási pontossága
pedig 12,4%-kal növekedett. A kannabiszhasznalök elutasitottsäganak becslesere létreho¬
zott modell összessegeben 2,4%-kal, 77,2%-ra növelte a besoroläsi pontossägot, a „nem
elutasító" személyek besorolási pontosságát 18,690-kal.