Page 200 [200]
OCR
A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNALOKKAL KAPCSOLATOS TARSADALMI VISZONYULASOK = 199 attitűdökkel foglalkozunk. Az első két kérdéskört többféle pszichoaktív szer vonatkozásában is lehetőségünk nyílik megvizsgálni. Tanulmányunkban először a 18-64 éves népesség pszichoaktívszer-használattal és -használókkal kapcsolatos attitűdjeit mutatjuk be, ezt követően a különböző attitűddimenziók társadalmi mintázódását vizsgáljuk először leíró-statisztikai eszközökkel, majd kísérletet teszünk arra, hogy a Társadalmi Távolság-skála mentén kapott adatok becslésére különböző szociodemográfiai háttérrel és szerhasználati előzményekkel kapcsolatos változók bevonásával magyarázó modellt alkossunk. Ezt követően bemutatjuk, hogy a társadalmi attitűdök alakulásában milyen változások zajlottak le az elmúlt közel két évtizedben (2001-2019 között). Végezetül pedig áttekintjük, hogy a nemzetközi térben megvalósított, a droghasználattal és -használókkal is foglalkozó attitűdkutatások milyen társadalomképet rajzolnak ki. Néhány esetben az adatfelvételi módszerek egyezősége lehetőséget teremt a nemzetközi és hazai tapasztalatok összevetésére is. 2. A PSZICHOAKTÍVSZER-HASZNÁLATTAL ÉS -HASZNÁLÓKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMI VISZONYULÁSOK LEÍRÁSA A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT NÉPESSÉG KÖRÉBEN 2.1. Szerhasználókkal kapcsolatos társadalmi távolság Az OLAAP 2019 kutatás keretében a pszichoaktívszer-használattal és -használókkal kapcsolatos társadalmi attitűdök vizsgálata - többek között - a korábbi drogepidemiológiai vizsgálatokban is alkalmazott Bogardus-skála (Bogardus, 1927, 1967) segítségével történt. A Bogardus-féle Társadalmi Távolság-skála egy egydimenziós, kumulatív skála, melynek egyes itemei egy kontinuum mentén helyezkednek el, melyek az attitűd tárggyal kapcsolatban elfogadható intimitás mértékét mérik. A vizsgálatunk során 14 társadalmi csoporttal kapcsolatosan vizsgáltuk a válaszadó által még elfogadható és/vagy preferált szociális távolság mértékét. Ennek érdekében a Bogardus-skála szomszédsági viszonyra vonatkozó itemét használtuk, összhangban a korábbi hazai drogepidemiológiai vizsgálatokban alkalmazott (ADE 2001, 2003; OLAAP 2007, 2015), illetve egyéb, nemzetközi vizsgálatokban (EVS, Eurobarometer) is használt megközelítéssel. A megkérdezettek egy ötfokú skála (1: ellenezné; 2: inkább nem; 3: attól függ 4: nem befolyásolná; 5: szívesen látná) segítségével adtak választ arra, hogy az adott társadalmi csoport reprezentánsát elfogadnák-e szomszédjuknak, vagy
