OCR
192 m URBAN RÓBERT - PÉNZES MELINDA A krónikus distressz-állapotok indikátorai is összefüggenek a dohányzás megnövekedett esélyével. Így az anómia, a családi diszfunkciók, a munkavégzéssel töltött idő és a hátrányos helyzet egyaránt együtt járt a dohányzással. Ugyanakkor mindezek kontrollja mellett az anómia és a családi diszfunkciók esetében maradt kimutatható a kapcsolat a többváltozós elemzésben. A családi diszfunkciók olyan általános kockázati tényezőnek tekinthetők, amelyek megnövelik számos mentális és addiktológiai probléma esélyét (Hughes et al., 2017), így a dohányzásét is. A családi diszfunkciók hozzájárulnak a dohányzás korai elkezdéséhez serdülőkorban, a dohányzás súlyosbodásához felnőttkorban (Anda et al., 1999), vagy éppen a dohányzás fenntartásához még akkor is, amikor az már nyilvánvalóan egészségkárosodást is okozott (Edwards et al., 2007; Lee et al., 2020). Ezeknek az összefüggéseknek fontos prevenciós és terápiás implikációi vannak. Vizsgálatunkban a dohányzással szemben protektív tényezőként jelent meg a vallásosság. Ráadásul ez a protektív hatás megmaradt a szociodemogräfiai es pszichológiai változók kontrollálása mellett is. A vallásukat megélő, gyakorló vallásosok körében alacsonyabb a dohányzók aránya más vizsgálatokban is (pl. Hussain et al., 2019; Nunziata & Toffolutti, 2019). A valläsossäg szamos lehetséges mechanizmus révén védhet a dohányzással szemben, beleértve a vallásos tanítások közvetlen előírásait, a nehézségekkel szemben nyújtott megküzdési módokat, valamint a társas integráció, társas támogatás lehetőségét is (Garrusi & Nakhaee, 2012). A szociodemográfiai változók mellett a pszichológiai változók kapcsolatát is megvizsgáltuk a dohányzással. A többváltozós elemzésben és a szociodemográfiai változók kontrollálása mellett az élettel való elégedettség és a szenzoros élménykeresés mutatott szignifikáns kapcsolatot a rendszeres dohányzással. A dohányzás alacsonyabb élettel való elégedettséggel jár együtt. Keresztmetszeti vizsgálatunk révén nem dönthető el, hogy a magas élettel való elégedettség véd meg a dohányzástól, vagy a dohányzás okozza az élettel való elégedettség csökkenését, esetleg harmadik tényező (pl. depresszív tünetek) áll a háttérben. Közvetve a dohányzásnak az élettel való elégedettségre gyakorolt hatását támogatja az a felismerés, hogy a dohányzásról való leszokás csökkenti a depresszív és szorongásos tünetek gyakoriságát, javítja az életminőséget, és növeli a pozitív érzelmeket (Taylor et al., 2014). Vizsgálatunkban a másik robusztus kapcsolatot mutató személyiségváltozó a szenzoros élménykeresés volt. A szenzoros élménykeresés és a dohányzás, valamint a nikotinfüggés közötti kapcsolat már jól dokumentált serdülőknél és felnőtteknél egyaránt (Kale et al., 2018). Jelen kutatás rámutat arra, hogy a dohányosokra jellemző magasabb szenzoros élménykeresést fontos figyelembe venni a dohányzás visszaszorítását célzó programok tervezésében. Így például a dohányosoknak szóló kommunikáció tervezésében különösen fontos szempontnak kell lennie.