Page 193 [193]
192 m URBAN RÓBERT - PÉNZES MELINDA
A krónikus distressz-állapotok indikátorai is összefüggenek a dohányzás meg¬
növekedett esélyével. Így az anómia, a családi diszfunkciók, a munkavégzéssel
töltött idő és a hátrányos helyzet egyaránt együtt járt a dohányzással. Ugyanakkor
mindezek kontrollja mellett az anómia és a családi diszfunkciók esetében maradt
kimutatható a kapcsolat a többváltozós elemzésben. A családi diszfunkciók olyan
általános kockázati tényezőnek tekinthetők, amelyek megnövelik számos mentá¬
lis és addiktológiai probléma esélyét (Hughes et al., 2017), így a dohányzásét is.
A családi diszfunkciók hozzájárulnak a dohányzás korai elkezdéséhez serdülő¬
korban, a dohányzás súlyosbodásához felnőttkorban (Anda et al., 1999), vagy
éppen a dohányzás fenntartásához még akkor is, amikor az már nyilvánvalóan
egészségkárosodást is okozott (Edwards et al., 2007; Lee et al., 2020). Ezeknek az
összefüggéseknek fontos prevenciós és terápiás implikációi vannak.
Vizsgálatunkban a dohányzással szemben protektív tényezőként jelent meg
a vallásosság. Ráadásul ez a protektív hatás megmaradt a szociodemogräfiai es
pszichológiai változók kontrollálása mellett is. A vallásukat megélő, gyakorló
vallásosok körében alacsonyabb a dohányzók aránya más vizsgálatokban is (pl.
Hussain et al., 2019; Nunziata & Toffolutti, 2019). A valläsossäg szamos lehet¬
séges mechanizmus révén védhet a dohányzással szemben, beleértve a vallásos
tanítások közvetlen előírásait, a nehézségekkel szemben nyújtott megküzdési
módokat, valamint a társas integráció, társas támogatás lehetőségét is (Garrusi
& Nakhaee, 2012).
A szociodemográfiai változók mellett a pszichológiai változók kapcsolatát is
megvizsgáltuk a dohányzással. A többváltozós elemzésben és a szociodemográfiai
változók kontrollálása mellett az élettel való elégedettség és a szenzoros élmény¬
keresés mutatott szignifikáns kapcsolatot a rendszeres dohányzással. A dohányzás
alacsonyabb élettel való elégedettséggel jár együtt. Keresztmetszeti vizsgálatunk
révén nem dönthető el, hogy a magas élettel való elégedettség véd meg a dohány¬
zástól, vagy a dohányzás okozza az élettel való elégedettség csökkenését, esetleg
harmadik tényező (pl. depresszív tünetek) áll a háttérben. Közvetve a dohányzás¬
nak az élettel való elégedettségre gyakorolt hatását támogatja az a felismerés, hogy
a dohányzásról való leszokás csökkenti a depresszív és szorongásos tünetek gya¬
koriságát, javítja az életminőséget, és növeli a pozitív érzelmeket (Taylor et al.,
2014). Vizsgálatunkban a másik robusztus kapcsolatot mutató személyiségváltozó
a szenzoros élménykeresés volt. A szenzoros élménykeresés és a dohányzás, vala¬
mint a nikotinfüggés közötti kapcsolat már jól dokumentált serdülőknél és felnőt¬
teknél egyaránt (Kale et al., 2018). Jelen kutatás rámutat arra, hogy a dohányosokra
jellemző magasabb szenzoros élménykeresést fontos figyelembe venni a dohányzás
visszaszorítását célzó programok tervezésében. Így például a dohányosoknak szóló
kommunikáció tervezésében különösen fontos szempontnak kell lennie.