Oldal 180 [180]
OCR
A DOHÁNYZÁS ÉS AZ E-CIGARETTA HASZNÁLATA H 179 cigarettához viszonyítva. Az e-cigaretta használata esetében nem találunk nemi, illetve kulturális státusz szerint különbséget, ugyanakkor a hagyományos dohányzástól eltérően szignifikáns életkori és urbanizációs mintázatot igen: a fiatalabbak körében, valamint a vidéki városokban élők esetében magasabb az e-cigaretta használatának esélye. A vallásosság megóvó szerepe ugyan mindkét dohányzói magatartás esetében megjelent, azonban a vallással kapcsolatos beállítódásuk tekintetében bizonytalanok körében nagyobb az e-cigaretta használatának esélye. 3.2.2. A pszichológiai változók kapcsolata a dohányzással és az e-cigaretta-használattal A páronkénti elemzésben a pszichológiai változóink közül az impulzivitás, a szenzoros élménykeresés, az aggodalmaskodás, a testi tünetek és a mentalizáció bizonytalanság faktora egyaránt együtt járt a rendszeres dohányzás nagyobb esélyével. Másképpen fogalmazva, a dohányzókra az impulzivitás, a szenzoros élménykeresés, az aggodalmaskodás, a testi tünetek és a mentalizáció bizonytalanság-faktorának magasabb szintje jellemző. Ezzel szemben az élettel való elégedettség, az általános jóllét és a mentalizáció bizonyosság-faktorának magasabb szintje a rendszeres dohányzás kisebb esélyével jár együtt. Azaz a rendszeres dohányosokra alacsonyabb élettel való elégedettség, rosszabb általános jóllét és a mentalizáció bizonyosság-faktorának alacsonyabb szintje jellemző a nem dohányosokhoz viszonyítva. A többváltozós elemzésben - a demográfiai, szociológiai és pszichológiai változók együttes beléptetésével - az élettel való elégedettség és a szenzoros élménykeresés a dohányzás szignifikáns magyarázó változója maradt. Azaz az egyéb változók kontrollja mellett elmondható, hogy a dohányosokra alacsonyabb élettel való elégedettség és magasabb szenzoros élménykeresés jellemző. A pszichológiai változók modellbe vonása -— az anómia szerepének kiesésén kívül - a szociodemográfiai tényezők szerepét érdemben nem befolyásolta. Az e-cigaretta használatára vonatkozóan a páronkénti elemzések alapján a pszichológiai változók közül a magasabb impulzivitás, magasabb szenzoros élménykeresés, a rumináció, az aggodalmaskodás, valamint az alacsonyabb bizonyosság járt együtt az e-cigaretta használatának nagyobb esélyével. Ugyanakkor a szociodemografiai és pszichológiai változók kontrollja mellett a többváltozós elemzésben a pszichológiai változók közül csupán a szenzoros élménykeresés mutatott szignifikáns kapcsolatot az e-cigaretta élettartam során történő használatával. A pszichológia tényezők kontroll alatt tartása esetén — a szociodemográfiai modellhez képest - az életkor, az anómia, illetve a vallással kapcsolatos beállítódás elvesztette szignifikáns szerepét.
