Oldal 180 [180]
A DOHÁNYZÁS ÉS AZ E-CIGARETTA HASZNÁLATA H 179
cigarettához viszonyítva. Az e-cigaretta használata esetében nem találunk
nemi, illetve kulturális státusz szerint különbséget, ugyanakkor a hagyományos
dohányzástól eltérően szignifikáns életkori és urbanizációs mintázatot igen:
a fiatalabbak körében, valamint a vidéki városokban élők esetében magasabb
az e-cigaretta használatának esélye. A vallásosság megóvó szerepe ugyan mind¬
két dohányzói magatartás esetében megjelent, azonban a vallással kapcsolatos
beállítódásuk tekintetében bizonytalanok körében nagyobb az e-cigaretta
használatának esélye.
3.2.2. A pszichológiai változók kapcsolata a dohányzással és az e-cigaretta-használattal
A páronkénti elemzésben a pszichológiai változóink közül az impulzivitás, a
szenzoros élménykeresés, az aggodalmaskodás, a testi tünetek és a mentalizá¬
ció bizonytalanság faktora egyaránt együtt járt a rendszeres dohányzás nagyobb
esélyével. Másképpen fogalmazva, a dohányzókra az impulzivitás, a szenzoros
élménykeresés, az aggodalmaskodás, a testi tünetek és a mentalizáció bizony¬
talanság-faktorának magasabb szintje jellemző. Ezzel szemben az élettel való
elégedettség, az általános jóllét és a mentalizáció bizonyosság-faktorának ma¬
gasabb szintje a rendszeres dohányzás kisebb esélyével jár együtt. Azaz a rend¬
szeres dohányosokra alacsonyabb élettel való elégedettség, rosszabb általános
jóllét és a mentalizáció bizonyosság-faktorának alacsonyabb szintje jellemző a
nem dohányosokhoz viszonyítva. A többváltozós elemzésben - a demográfiai,
szociológiai és pszichológiai változók együttes beléptetésével - az élettel való
elégedettség és a szenzoros élménykeresés a dohányzás szignifikáns magyarázó
változója maradt. Azaz az egyéb változók kontrollja mellett elmondható, hogy
a dohányosokra alacsonyabb élettel való elégedettség és magasabb szenzoros
élménykeresés jellemző. A pszichológiai változók modellbe vonása -— az anómia
szerepének kiesésén kívül - a szociodemográfiai tényezők szerepét érdemben
nem befolyásolta.
Az e-cigaretta használatára vonatkozóan a páronkénti elemzések alapján a
pszichológiai változók közül a magasabb impulzivitás, magasabb szenzoros
élménykeresés, a rumináció, az aggodalmaskodás, valamint az alacsonyabb
bizonyosság járt együtt az e-cigaretta használatának nagyobb esélyével. Ugyan¬
akkor a szociodemografiai és pszichológiai változók kontrollja mellett a több¬
változós elemzésben a pszichológiai változók közül csupán a szenzoros élmény¬
keresés mutatott szignifikáns kapcsolatot az e-cigaretta élettartam során történő
használatával. A pszichológia tényezők kontroll alatt tartása esetén — a szocio¬
demográfiai modellhez képest - az életkor, az anómia, illetve a vallással kap¬
csolatos beállítódás elvesztette szignifikáns szerepét.