Page 179 [179]
OCR
178 = URBAN ROBERT - PÉNZES MELINDA modell), végül mindehhez a pszichológiai változókat is beléptettük a modellünkbe (pszichoszociális modell), együtt vizsgálva ezt a három változó csoportot. 3.2.1. A dohányzás és az e-cigaretta-használat szociodemográfiai meghatározottsága A férfiak korábban bemutatott magasabb esélye a rendszeres dohányzásra a szociodemográfiai változókat kontroll alatt tartó többváltozós elemzéseben is fennmaradt, bár az esélyhányados értéke kismértékben csökkent. A páronkénti, nemkontrollált elemzésekben a korábban már bemutatott nemi és végzettségi mintázódás mellett a munkavégzéssel töltött több idő, a hátrányos helyzet, az átlagnál rosszabb szubjektív anyagi helyzet, a családban előforduló kockázati magatartások, valamint az anómia magasabb mértéke jár együtt a dohányzás nagyobb esélyével. A vallásosság a nem vallásos / ateista beállítódással szemben a dohányzás alacsonyabb esélyét mutatta. A többváltozós modellben a szociodemográfiai változók statisztikai kontrollálása mellett a dohányzás szignifikáns magyarázó változói a nem, az iskolai végzettség, a családi diszfunkciók, a vallásosság és az anómia voltak. A többváltozós elemzésben is megmaradt, hogy az alacsonyabb iskolai végzettség a rendszeres dohányzás magasabb esélyével jár együtt. További fontos eredmény, hogy a dohányzás stabil kockázati tényezője a családi diszfunkciót jelző kockázati magatartások száma az egyéb változók kontrollálása mellett is megmaradt. Hasonlóképpen az anómia kockázati szerepe a többi változó kontrollálása mellett is megjelent. Végül a kockázati tényezők mellett a vallásosság stabil protektív tényezőnek mutatkozott a többváltozós elemzésekben is. A szociodemográfiai változók kapcsolatát az e-cigaretta-használattal is megvizsgáltuk (10. táblázat). Az e-cigaretta élettartam során történő használatát alkalmaztuk a célindikátornak, hogy növeljük az elemzés statisztikai erejét. A páronkénti elemzések azt mutatják, hogy az e-cigarettával kapcsolatos tapasztalat nagyobb eséllyel jelent meg a fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettségűek, a nagyvárosi (de nem fővárosi) lakosok, az anyagi helyzetüket az átlagosnál jobbnak észlelők, a nagyobb háztartásokban élők és a nem vallásosok, valamint a vallásosságuk tekintetében bizonytalanok körében. Továbbá érdemes még kiemelni, hogy a családban előforduló kockázati magatartások / családi diszfunkciók is az e-cigaretta használatának nagyobb esélyével járnak együtt. A szociodemográfiai változókat kontroll alatt tartó többváltozós elemzésekben az életkornak, a település méretének, a családban előforduló kockázati magatartásoknak, az anómiának, valamint a vallásosságnak marad szignifikáns magyarázó ereje. Az e-cigaretta-használat kapcsolata a szociodemográfiai változókkal számos pontban eltér a hagyományos
