Seite 179 [179]
178 = URBAN ROBERT - PÉNZES MELINDA
modell), végül mindehhez a pszichológiai változókat is beléptettük a modellünkbe
(pszichoszociális modell), együtt vizsgálva ezt a három változó csoportot.
3.2.1. A dohányzás és az e-cigaretta-használat szociodemográfiai meghatározottsága
A férfiak korábban bemutatott magasabb esélye a rendszeres dohányzásra a
szociodemográfiai változókat kontroll alatt tartó többváltozós elemzéseben is
fennmaradt, bár az esélyhányados értéke kismértékben csökkent.
A páronkénti, nemkontrollált elemzésekben a korábban már bemutatott
nemi és végzettségi mintázódás mellett a munkavégzéssel töltött több idő, a
hátrányos helyzet, az átlagnál rosszabb szubjektív anyagi helyzet, a családban
előforduló kockázati magatartások, valamint az anómia magasabb mértéke jár
együtt a dohányzás nagyobb esélyével. A vallásosság a nem vallásos / ateista
beállítódással szemben a dohányzás alacsonyabb esélyét mutatta.
A többváltozós modellben a szociodemográfiai változók statisztikai kont¬
rollálása mellett a dohányzás szignifikáns magyarázó változói a nem, az isko¬
lai végzettség, a családi diszfunkciók, a vallásosság és az anómia voltak. A több¬
változós elemzésben is megmaradt, hogy az alacsonyabb iskolai végzettség a
rendszeres dohányzás magasabb esélyével jár együtt. További fontos eredmény,
hogy a dohányzás stabil kockázati tényezője a családi diszfunkciót jelző koc¬
kázati magatartások száma az egyéb változók kontrollálása mellett is megma¬
radt. Hasonlóképpen az anómia kockázati szerepe a többi változó kontrollálása
mellett is megjelent. Végül a kockázati tényezők mellett a vallásosság stabil
protektív tényezőnek mutatkozott a többváltozós elemzésekben is.
A szociodemográfiai változók kapcsolatát az e-cigaretta-használattal is
megvizsgáltuk (10. táblázat). Az e-cigaretta élettartam során történő haszná¬
latát alkalmaztuk a célindikátornak, hogy növeljük az elemzés statisztikai
erejét. A páronkénti elemzések azt mutatják, hogy az e-cigarettával kapcsola¬
tos tapasztalat nagyobb eséllyel jelent meg a fiatalabbak, a magasabb iskolai
végzettségűek, a nagyvárosi (de nem fővárosi) lakosok, az anyagi helyzetüket
az átlagosnál jobbnak észlelők, a nagyobb háztartásokban élők és a nem val¬
lásosok, valamint a vallásosságuk tekintetében bizonytalanok körében. To¬
vábbá érdemes még kiemelni, hogy a családban előforduló kockázati maga¬
tartások / családi diszfunkciók is az e-cigaretta használatának nagyobb
esélyével járnak együtt. A szociodemográfiai változókat kontroll alatt tartó
többváltozós elemzésekben az életkornak, a település méretének, a családban
előforduló kockázati magatartásoknak, az anómiának, valamint a vallásos¬
ságnak marad szignifikáns magyarázó ereje. Az e-cigaretta-használat kapcso¬
lata a szociodemográfiai változókkal számos pontban eltér a hagyományos