Page 175 [175]
174 u URBÁN RÓBERT - PÉNZES MELINDA
lye 4,27-szer [2,73-6,69] nagyobb a legmagasabb iskolai vegzettsegüekhez vi¬
szonyitva. Ugyanakkor figyelemre meltö, hogy a legmagasabb iskolai vegzett¬
segliekhez viszonyitva minden mäs csoportban magasabb a rendszeres
dohányzás esélye (szakmunkäsoknäl: 3,63 [2,32-4,88], Erettsegizetteknel pedig
1,87 [1,28-2,74]). A mintázódás lényegében független attól, hogy az élettartamra
vonatkozó vagy az aktuális rendszeres dohányzást vizsgáljuk. Az összefüggé¬
sek leíró-statisztikai elemzése során az életkor és a lakhely urbanizációs szintje
nem mutatott összefüggést a rendszeresen dohányzók arányával.
A hagyományos dohányzáshoz képest eltérő mintázatot látunk az e-ciga¬
rettával kapcsolatban (7. táblázat). Nem meglepő, de szembetűnő az e-cigaretta
használatának eltérő életprevalencia-értéke a különböző életkori csoportokban.
Az élettartam-mutatóban az e-cigaretta kipróbálása elterjedtebb a fiatalok kö¬
rében. Az életkori csoportok szignifikánsan különböznek az élettartam során
való használatban, de az aktuális használatban nem. Mindez arra utalhat, hogy
elsősorban az e-cigarettával kapcsolatos tapasztalatszerzésben lehet a lényeges
életkori különbség. Továbbá területi eltérések is mutatkoznak, azaz a közepes
méretű településeken (250 000 fő, Budapestet kivéve) szignifikánsan nagyobb
arányban szereztek e-cigarettával kapcsolatos tapasztalatokat.
Népegészségügyi jelentősége okán megvizsgáltuk a dohányzásról leszokás
kapcsolatát is a főbb szociodemográfiai jellemzőkkel (lásd 8. táblázat). Bár a
felmérés időpontjában a leszokásra való készenlétben nem (lásd 3. táblázat), a
leszokottak arányában azonban találtunk nemi különbséget. A nök 48%-kal
nagyobb esellyel (EH=1,48 [1,11-1,98]) szoktak le a dohányzásról, mint a férfiak.
Az eltérés értelmezhető azzal, hogy a leszokás olyan mutató, ami az élettartam
során bekövetkezett változást tükrözi a leszokás státuszában, ezzel szemben a
leszokásra való készenlét az aktuális motivációs státuszt tükrözi a leszokással
kapcsolatban a még dohányzók körében. A nemi mintázat mellett szignifikáns
urbanizációs mintázat is megfigyelhető: a vidékiek körében a dohányzásról
való leszokás háromszor nagyobb eséllyel (EH-3,05 [1,78-5,22]) fordult elő a
budapestiekhez viszonyítva. A településméretet is figyelembe véve pedig a Bu¬
dapesten élőkhöz viszonyítva az 50 ezer főnél nagyobb létszámú településeken
élők több mint kétszer (EH-2,73 [1,48-5,06]), az ennél kisebb településeken
mintegy háromszor nagyobb eséllyel (EH-3,13 [1,82-5,39]) szoktak le a ciga¬
rettáról. Ez az összefüggés lényegében nem változott az életkor és a várható
legmagasabb iskolai végzettség kontrollálásával sem. Ennek a mintázódásnak
a hátterében részben a dohánytermékek eltérő hozzáférhetőségét is feltételez¬
hetjük, azonban ennek vizsgálatához nem rendelkezünk hozzáférhető adatok¬
kal. A leszokók aránya eltért a várható legmagasabb iskolai végzettség mentén
is. A dohányzásról való leszokás legnagyobb arányban a legmagasabb iskolai