Oldal 162 [162]
OCR
GYÓGYSZERFOGYASZTÁS = 161 Tekintettel arra, hogy a 2015-ös (Paksi et al., 2017) &s a 2019-es OLAAP-vizsgálatok módszertani adatai a nem orvosi rendelvényre történő altatö-/nyugtatófogyasztás mérésének megbízhatósági paramétereiben kedvezőtlen tendenciák jelenlétére utalnak, az utóbbi két vizsgálat között mért változások kohorszelemzéssel korrigált becslésével (Paksi et al., 2020) is próbálunk közelebb kerülni a valós tendenciák megismeréséhez. Amennyiben a 2015-ös és 2019-es OLAAPvizsgálat azonos időszakban (1954 és 1996 között) születettekre vonatkozó adatait egy kohorszvizsgálat egymást követő hullámaiként kezeljük, becslést fogalmazhatunk meg arra vonatkozóan, hogy mekkora a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás összesített életprevalencia-értékének minimálisan elvárható értéke 2019-ben (13. táblázat). 13. táblázat: A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás kohorszelemzéssel korrigált 2019-es életprevalencia-értéke az OLAAP 2015 és OLAAP 2019 vizsgálatok adatai alapján 2015 2019 Vizsgált kohorsz 18-60 22-64 N 1227 1165 Mért életprevalencia (SE) 5,2% (+1,2) 4,3% (+1,2) Új belépők aránya az elmúlt 4 évben (LTP 96-ában) - 9,1% Új belépők nélküli életprevalencia (SE) - 4,3*90,9 = 3,9% (+1,1) A korábbi adatok forrása: Paksi et al., 2020 A 18-60 éves korosztályban 2015-ben 5,296 volt a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás életprevalencia-értéke, ami a 2019-ben minimálisan várható életprevalencia-értéket is jelenti a 22-64 éves csoportban, a mintavételen kívüli hibáknak a korábbi kutatásokkal azonos szinten tartása mellett, és feltételezve, hogy a korcsoportban nem történt új kipróbálás a két vizsgálat között eltelt 4 évben. A 2019-es vizsgálatban a 22-64 éves korosztályban a mért életprevalencia-érték 4,396. A valaha fogyasztók 9,1%-a az elmult 4 évben használt először visszaélésszerűen gyógyszert. Ennek alapján a 2019-es vizsgálatban 3,996 azok mért aránya, akik már 4 évvel korábban is fogyasztottak nyugtatót, altatót orvosi javaslat nélkül, vagy alkoholt gyógyszerrel. Ez az érték hibahatáron belül megegyezik a referencia-adatbázisul használt 2015-ös értékkel, tehát azt mondhatjuk, hogy a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás módszertani paramétereinek az elmúlt 4 évben tapasztalt romlása nem eredményezett hibahatáron túli alulbecslést a 2019-es vizsgálatban, így a mért adatok alapján felvázolt tendenciák nem szorulnak korrigálásra. Mindazonáltal az adatok értelmezése során nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyarországi felnőtt lakosság mért életprevalencia-értékeire vonatkozó adatok jelentős inkonzisztens információt tartalmaznak és fenntartással kezelendők.
