Seite 162 [162]
GYÓGYSZERFOGYASZTÁS = 161
Tekintettel arra, hogy a 2015-ös (Paksi et al., 2017) &s a 2019-es OLAAP-vizs¬
gálatok módszertani adatai a nem orvosi rendelvényre történő altatö-/nyugta¬
tófogyasztás mérésének megbízhatósági paramétereiben kedvezőtlen tendenciák
jelenlétére utalnak, az utóbbi két vizsgálat között mért változások kohorsze¬
lemzéssel korrigált becslésével (Paksi et al., 2020) is próbálunk közelebb kerülni
a valós tendenciák megismeréséhez. Amennyiben a 2015-ös és 2019-es OLAAP¬
vizsgálat azonos időszakban (1954 és 1996 között) születettekre vonatkozó
adatait egy kohorszvizsgálat egymást követő hullámaiként kezeljük, becslést
fogalmazhatunk meg arra vonatkozóan, hogy mekkora a visszaélésszerű gyógy¬
szerfogyasztás összesített életprevalencia-értékének minimálisan elvárható
értéke 2019-ben (13. táblázat).
13. táblázat: A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás kohorszelemzéssel korrigált 2019-es
életprevalencia-értéke az OLAAP 2015 és OLAAP 2019 vizsgálatok adatai alapján
2015 2019
Vizsgált kohorsz 18-60 22-64
N 1227 1165
Mért életprevalencia (SE) 5,2% (+1,2) 4,3% (+1,2)
Új belépők aránya az elmúlt 4 évben (LTP 96-ában) - 9,1%
Új belépők nélküli életprevalencia (SE) - 4,3*90,9 = 3,9% (+1,1)
A korábbi adatok forrása: Paksi et al., 2020
A 18-60 éves korosztályban 2015-ben 5,296 volt a visszaélésszerű gyógyszer¬
fogyasztás életprevalencia-értéke, ami a 2019-ben minimálisan várható életp¬
revalencia-értéket is jelenti a 22-64 éves csoportban, a mintavételen kívüli
hibáknak a korábbi kutatásokkal azonos szinten tartása mellett, és feltételezve,
hogy a korcsoportban nem történt új kipróbálás a két vizsgálat között eltelt 4
évben. A 2019-es vizsgálatban a 22-64 éves korosztályban a mért életprevalen¬
cia-érték 4,396. A valaha fogyasztók 9,1%-a az elmult 4 évben használt először
visszaélésszerűen gyógyszert. Ennek alapján a 2019-es vizsgálatban 3,996 azok
mért aránya, akik már 4 évvel korábban is fogyasztottak nyugtatót, altatót
orvosi javaslat nélkül, vagy alkoholt gyógyszerrel. Ez az érték hibahatáron belül
megegyezik a referencia-adatbázisul használt 2015-ös értékkel, tehát azt mond¬
hatjuk, hogy a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás módszertani paraméterei¬
nek az elmúlt 4 évben tapasztalt romlása nem eredményezett hibahatáron túli
alulbecslést a 2019-es vizsgálatban, így a mért adatok alapján felvázolt tenden¬
ciák nem szorulnak korrigálásra. Mindazonáltal az adatok értelmezése során
nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyarországi felnőtt lakosság mért
életprevalencia-értékeire vonatkozó adatok jelentős inkonzisztens információt
tartalmaznak és fenntartással kezelendők.