Page 150 [150]
OCR
GYÓGYSZERFOGYASZTÁS = 149 A budapesti fiatal felnött lakossäg 0,8%-a (+0,3%) fogyasztott mär Elete sorän alkoholt gyógyszerre, hogy annak hatását növelje. A válaszadók 20,1%-anak (+1,3%) van ismerősei között olyan személy, aki valaha nyugtatót vagy altatót fogyasztott, 10,3%-anak (+1%) pedig a sztikebb családjában van olyan személy, aki sok nyugtatot vagy altatot szed(ett). 3. AGYOGYSZERFOGYASZTAS SZOCIODEMOGRAFIAI ES PSZICHOLOGIAI MINTAZODASA A FELNOTT LAKOSSAG KOREBEN A 18-64 éves lakosság körében a gyógyszerfogyasztás mintázódását leíró-statisztikai eszközökkel a főbb szociodemográfiai jellemzők - nem, életkor, urbanizációs és kulturális státus, illetve vallási integritás - mentén vizsgáltuk (5. és 6. táblázat). A vizsgált társadalmi és demográfiai dimenziók mentén rendre szignifikáns (pc0,05) eltérés figyelhető meg. Az 1. táblázatban említett nemi mintázódás mellett az egyes életkori csoportokban is szignifikánsan különbözik a gyógyszerfogyasztás éves prevalencia-értéke: a 18-24 éves korosztályban a legalacsonyabb, az 55-64 éves válaszadók körében a legmagasabb. Az életkor folytonos változója mentén szintén szignifikáns, közepes hatásméretű különbség mutatkozik az elmúlt évben nyugtatót, altatót fogyasztók és nem fogyasztók között. Az elmúlt évben nyugtatót, altatót fogyasztók átlagosan 8 évvel voltak idősebbek az elmúlt évben nem fogyasztókhoz képest. A lakóhely urbanizációs szintje tekintetében az egyes csoportokban a gyógyszerfogyasztás éves prevalencia-értéke szintén szignifikánsan eltérő: Budapesten a legalacsonyabb, az 50 ezer fő feletti lélekszámú településeken pedig a legmagasabb. A kulturális státus tekintetében a kedvezőtlenebb státusú csoportok körében gyakoribb a nyugtató-, altatófogyasztás a kedvezőbb státusú csoportokhoz képest. A várhatóan 8 általános vagy alacsonyabb végzettségűek és szakképzéssel nem rendelkezők körében szignifikánsan magasabb az éves prevalencia-érték. A munkaerőpiaci aktivitás tekintetében a keresőtevékenységgel nem rendelkezők körében szintén szignifikánsan magasabb az előző évi nyugtató- és altatófogyasztás prevalencia-értéke a keresőtevékenységgel rendelkezőkhöz képest. Vallási integráció tekintetében a nagyobb integráltságú, a vallásos, az egyház tanításait követők, valamint a - viszonylag kis elemszámú - vallásossága tekintetében bizonytalanok körében a legmagasabb a gyógyszerfogyasztás éves prevalencia-értéke, s a nem vallásos/ateista csoportban pedig populációs átlag alatti.
