OCR Output

GYÓGYSZERFOGYASZTÁS = 149

A budapesti fiatal felnött lakossäg 0,8%-a (+0,3%) fogyasztott mär Elete sorän
alkoholt gyógyszerre, hogy annak hatását növelje. A válaszadók 20,1%-anak
(+1,3%) van ismerősei között olyan személy, aki valaha nyugtatót vagy altatót
fogyasztott, 10,3%-anak (+1%) pedig a sztikebb családjában van olyan személy,
aki sok nyugtatot vagy altatot szed(ett).

3. AGYOGYSZERFOGYASZTAS SZOCIODEMOGRAFIAI ES PSZICHOLOGIAI
MINTAZODASA A FELNOTT LAKOSSAG KOREBEN

A 18-64 éves lakosság körében a gyógyszerfogyasztás mintázódását leíró-sta¬
tisztikai eszközökkel a főbb szociodemográfiai jellemzők - nem, életkor, ur¬
banizációs és kulturális státus, illetve vallási integritás - mentén vizsgáltuk
(5. és 6. táblázat). A vizsgált társadalmi és demográfiai dimenziók mentén
rendre szignifikáns (pc0,05) eltérés figyelhető meg. Az 1. táblázatban említett
nemi mintázódás mellett az egyes életkori csoportokban is szignifikánsan
különbözik a gyógyszerfogyasztás éves prevalencia-értéke: a 18-24 éves kor¬
osztályban a legalacsonyabb, az 55-64 éves válaszadók körében a legmagasabb.
Az életkor folytonos változója mentén szintén szignifikáns, közepes hatásmé¬
retű különbség mutatkozik az elmúlt évben nyugtatót, altatót fogyasztók és
nem fogyasztók között. Az elmúlt évben nyugtatót, altatót fogyasztók átlago¬
san 8 évvel voltak idősebbek az elmúlt évben nem fogyasztókhoz képest.
A lakóhely urbanizációs szintje tekintetében az egyes csoportokban a gyógy¬
szerfogyasztás éves prevalencia-értéke szintén szignifikánsan eltérő: Budapes¬
ten a legalacsonyabb, az 50 ezer fő feletti lélekszámú településeken pedig a
legmagasabb. A kulturális státus tekintetében a kedvezőtlenebb státusú cso¬
portok körében gyakoribb a nyugtató-, altatófogyasztás a kedvezőbb státusú
csoportokhoz képest. A várhatóan 8 általános vagy alacsonyabb végzettségűek
és szakképzéssel nem rendelkezők körében szignifikánsan magasabb az éves
prevalencia-érték. A munkaerőpiaci aktivitás tekintetében a keresőtevékeny¬
séggel nem rendelkezők körében szintén szignifikánsan magasabb az előző
évi nyugtató- és altatófogyasztás prevalencia-értéke a keresőtevékenységgel
rendelkezőkhöz képest. Vallási integráció tekintetében a nagyobb integrált¬
ságú, a vallásos, az egyház tanításait követők, valamint a - viszonylag kis
elemszámú - vallásossága tekintetében bizonytalanok körében a legmagasabb
a gyógyszerfogyasztás éves prevalencia-értéke, s a nem vallásos/ateista cso¬
portban pedig populációs átlag alatti.