Oldal 145 [145]
OCR
Péter Lea — Ando Balint - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála GYOGYSZERFOGYASZTAS 1. A GYÓGYSZERFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE Mind a DSM-5 (APA, 2013), mind pedig az BNO-11 (WHO, 2019) a szerrel kapcsolatos és addiktív zavarok között külön csoportban foglalkozik a nyugtató-, altató-, szorongásoldó hatású gyógyszerek használatával kapcsolatos zavarokkal. A gyógyszerfogyasztást az OLAAP 2019 és a BLS 2019 kutatás is ennek megfelelően a nyugtató- és altatófogyasztás mentén vizsgálta. A következőkben a gyógyszerfogyasztás kifejezést kizárólagosan ezen gyógyszercsoportra vonatkoztatva használjuk. 1.1. A gyógyszerfogyasztás elterjedtsége a felnőtt lakosság körében A magyarországi 18-64 éves lakosság 8,3%-a (£1,5%) fogyasztott élete soran nyugtatót vagy altatót orvosi rendelvényre vagy anélkül. A kutatást megelőző 12 hónapban 7,596 (41,490), aktuálisan, a kutatást megelőző hónapban pedig 6,790 (t1,4909) fogyasztott nyugtatót vagy altatót (1. táblázat). A kutatást megelőző évben a felnőtt népesség 1,790-a (40,790) (a fogyasztók több mint egynegyede (26,390 19,490)) hetente legalább 4 alkalommal, a kutatást megelőző 30 napban pedig a felnött nepesseg 1,4%-a (+0,6%) (a fogyasztók valamivel több, mint egyötöde (21,5% +8,6%)) legaläabb 20 alkalommal fogyasztott nyugtatót vagy altatót. A nyugtató és altató fogyasztásában a nemek tekintetében minden prevalencia-érték (x’(1)=11,60; p=0,001; p=0,10; x’(1)=8,83; p=0,003; p=0,08) és az éves, havi hasznalat gyakorisaga menten (x’(4)=17,75; p=0,001; V=0,12; x’(4)=12,84; p-0,012; V-0,10) is szignifikáns mintázódás figyelhető meg (I. táblázat). A nők esetében annak éves és havi prevalencia-értéke is körülbelül kétszerese a férfiak esetében kapott értékeknek. A fogyasztókon belül az éves és havi használat gyakorisága tekintetében azonban már nem találtunk szignifikáns eltéréseket (X-(3)-3,13; p-0,372; V-0,19; X(3)—-4,60; p=0,203; V=0,23).
