Seite 142 [142]
OCR
ALKOHOLFOGYASZTÁS = 141 4.1. A magyarországi felnőtt népesség alkoholfogyasztásának nemzetközi kontextusával kapcsolatos eredmények összegzése A nemzetközi kitekintésünk során azt a célt tűztük ki, hogy a hazai lakosság alkoholfogyasztási adatait nemzetközi kontextusba helyezzük. Számos adatbazis (GENACIS, RARHA, EMCDDA, EHIS, WHO) jelent támpontot arra, hogy a hazai felnőtt népesség alkoholfogyasztási szokásait nemzetközi viszonylatban lássuk, azonban a nehézséget az adatok összehasonlítását korlátozó tényezők (pl. az eltérő módszerrel, időpontban készült kutatások) jelentik. A korlátozó tényezők figyelembevételével két adatbázis, az EMCDDA és a WHO mentén hasonlítottuk össze a hazai és nemzetközi adatokat. A WHO-adatok azt jelzik, hogy a hazai alkoholfogyasztás rátájának időbeli változása a 2000 és 2016 közötti időszakban hasonló volt a nemzetközi tendenciákhoz, azonban mindvégig a hazai felnőtt népesség nagyobb érintettsége figyelhető meg az európai régióhoz képest. Ezzel szemben az EMCDDA adatai alapján azt látjuk, hogy Magyarország a kevésbé érintett országok közé tartozik: az alkoholfogyasztás éves és havi prevalencia adatai alapján kirajzolódó országrangsorban Magyarország az utolsók között szerepel. Kérdésként vetődik fel: hogy mi lehet az oka annak, hogyaz EMCDDA-adatok ennyire máshova helyezik Magyarországot, mint a WHO-adatok? Míg ez előbbi az utolsók közé rangsorol minket, ez utóbbi épp azt jelzi, hogy az átlag felett helyezkedünk el. A WHO és az EMCDDA egymásnak ellentmondó rátái az ún. lefedettségi ráta? (coverage rate) esetében is megmutatkoznak: a RARHA-SEAS eredményei alapján alacsonyabb a hazai lefedettségi ráta a többi országhoz képest, azaz Magyarországon az önbevallásból származó adatok kisebb mértékben tükrözik a hivatalos fogyasztási adatokat," mint sok más országban (Kilian et al., 2020). Ezzel szemben a RARHA-HARMES eredményei szerint épp hogy Magyarországon a legmagasabb a lefedettségi ráta, ami azt jelzi, hogy a hazai önbevallásos adatokkal sikerült a legjobban közelíteni a makrostatisztikai adatokhoz a többi országhoz viszonyítva. A különböző adatbázisokból származó alkoholfogyasztási mutatókban megmutatkozó fenti ellentmondások is arra hívják fel a figyelmet, hogy fontos lenne az iskoláskorúakra vonatkozó ESPAD (European School Survey Project on 26 Saját fordítás, nincs rá bevett szakkifejezés a hazai szakirodalomban. Ez a räta megmutatja, hogy a makro fogyasztási adatok alapján becsült egy főre jutó alkoholfogyasztás hány százalékát sikerült mérni az önbevallásos vizsgálatokban. 7 A WHO (2018) adatai szerint az egy főre jutó alkoholfogyasztás Magyarországon a VHO átlag felett helyezkedik el, illetve az országrangsorban is a ranglétra elején vagyunk.
