Oldal 142 [142]
ALKOHOLFOGYASZTÁS = 141
4.1. A magyarországi felnőtt népesség alkoholfogyasztásának nemzetközi
kontextusával kapcsolatos eredmények összegzése
A nemzetközi kitekintésünk során azt a célt tűztük ki, hogy a hazai lakosság
alkoholfogyasztási adatait nemzetközi kontextusba helyezzük. Számos adat¬
bazis (GENACIS, RARHA, EMCDDA, EHIS, WHO) jelent támpontot arra,
hogy a hazai felnőtt népesség alkoholfogyasztási szokásait nemzetközi viszony¬
latban lássuk, azonban a nehézséget az adatok összehasonlítását korlátozó té¬
nyezők (pl. az eltérő módszerrel, időpontban készült kutatások) jelentik. A kor¬
látozó tényezők figyelembevételével két adatbázis, az EMCDDA és a WHO
mentén hasonlítottuk össze a hazai és nemzetközi adatokat.
A WHO-adatok azt jelzik, hogy a hazai alkoholfogyasztás rátájának időbeli
változása a 2000 és 2016 közötti időszakban hasonló volt a nemzetközi tenden¬
ciákhoz, azonban mindvégig a hazai felnőtt népesség nagyobb érintettsége
figyelhető meg az európai régióhoz képest. Ezzel szemben az EMCDDA adatai
alapján azt látjuk, hogy Magyarország a kevésbé érintett országok közé tarto¬
zik: az alkoholfogyasztás éves és havi prevalencia adatai alapján kirajzolódó
országrangsorban Magyarország az utolsók között szerepel.
Kérdésként vetődik fel: hogy mi lehet az oka annak, hogyaz EMCDDA-ada¬
tok ennyire máshova helyezik Magyarországot, mint a WHO-adatok? Míg ez
előbbi az utolsók közé rangsorol minket, ez utóbbi épp azt jelzi, hogy az átlag
felett helyezkedünk el.
A WHO és az EMCDDA egymásnak ellentmondó rátái az ún. lefedettségi
ráta? (coverage rate) esetében is megmutatkoznak: a RARHA-SEAS eredményei
alapján alacsonyabb a hazai lefedettségi ráta a többi országhoz képest, azaz
Magyarországon az önbevallásból származó adatok kisebb mértékben tükrö¬
zik a hivatalos fogyasztási adatokat," mint sok más országban (Kilian et al.,
2020). Ezzel szemben a RARHA-HARMES eredményei szerint épp hogy Ma¬
gyarországon a legmagasabb a lefedettségi ráta, ami azt jelzi, hogy a hazai
önbevallásos adatokkal sikerült a legjobban közelíteni a makrostatisztikai ada¬
tokhoz a többi országhoz viszonyítva.
A különböző adatbázisokból származó alkoholfogyasztási mutatókban meg¬
mutatkozó fenti ellentmondások is arra hívják fel a figyelmet, hogy fontos lenne
az iskoláskorúakra vonatkozó ESPAD (European School Survey Project on
26 Saját fordítás, nincs rá bevett szakkifejezés a hazai szakirodalomban. Ez a räta megmu¬
tatja, hogy a makro fogyasztási adatok alapján becsült egy főre jutó alkoholfogyasztás
hány százalékát sikerült mérni az önbevallásos vizsgálatokban.
7 A WHO (2018) adatai szerint az egy főre jutó alkoholfogyasztás Magyarországon a VHO
átlag felett helyezkedik el, illetve az országrangsorban is a ranglétra elején vagyunk.