Page 139 [139]
OCR
138 "u PAKSI BORBÁLA - ARNOLD PETRA A felnőtt lakosság körében az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke hasonló tendenciát mutat Magyarországon és a WHO adatai alapján az Európarégióban. Magyarországon az alkoholfogyasztás összességében csökkenő tendenciát mutat 2001 és 2019 között, kivéve a 2003 és 2007 közötti időszakot, amikor is szignifikánsan nem változott az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke. Hasonlóképpen a WHO Európa-régióra vonatkozó adataiban is 2000 és 2016 között összességében csökkenő tendencia figyelhető meg, kivéve a 2000 és 2005 közötti időszakot, amikor Európában stagnált az alkoholfogyasztás éves prevalenciája.? A hazai felnőtt lakosság körében jellemzően 1,2-1,3-szor magasabb fogyasztási ráták figyelhetőek meg Európa-régió átlagához képest. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy az éves prevalencia-értékek alapján az elmúlt másfél-két évtizedben a magyarországi felnőtt népesség mindvégig nagyobb érintettsége mellett a hazai alkoholfogyasztás időbeli alakulása leképezte az európai változásokat (16. ábra). 16. ábra: Az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke Magyarországon a 2001 és 2019 között készült vizsgálatok alapján (a 18-53 és a 18-64 éves népességben, a válaszolók százalékában), illetve Európa-régióban a régiós országokban átlagosan, 2000-2016 kôzôtt (15+ népesség körében a válaszolók százalékában) 900 . 800 -.. --. ee u 60,0 50,0 — Hazai 18-53 éves 400 | + Hazai 18-54 eves wee" WHO Europa régio 15t éves 30,0 2001 ADE 2003 ADE* 2007 OLAAP 2015 OLAAP 2019 OLAAP (WHO 2000) (WHO 2005) (WHO 2010) {WHO 2016) * 18-53 éves korosztaly korében készult a kutatas Korábbi hazai adatok forrásai: Paksi, 2003; Elekes & Paksi, 2004; Elekes, 2007; Paksi et al., 2009, 2017 WHO-adatok forrása: WHO, 2018 Mind Magyarországon, mind Európa-régió átlagában a férfiak körében rendre magasabb a kérdezést megelőző 12 hónapban alkoholt fogyasztók aránya 2000 5 A WHO-régiók esetében nincs adat arról, hogy a változás szignifikáns-e.
