Oldal 138 [138]
OCR
ALKOHOLFOGYASZTÁS = 137 A WHO az adatok forrásának a nemzeti önbevallásos vizsgálatokat, valamint a GENACIS-adatbázist jelölte meg, de nincs részletesebb információnk az egyes országokban készült vizsgálatokról, ? mindazonáltal a WHO hangsúlyozza, hogy minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy az egyes országokban lezajló vizsgálatok módszertanát ellenőrizzék, ezzel biztosítva az adatok összehasonlíthatóságát? (WHO 2018). A hazai adatokkal való összehasonlítás esetében néhány korlátozó tényezővel kell számolnunk. - A WHO 2000, 2005, 2010 és 2016 évekere közöl adatokat, ezzel szemben a hazai adatfelvételek 2001, 2003, 2007, 2015 és 2019 években történtek." - Nemcsak az adatfelvétel éve, hanem a vizsgált korosztály sem esik teljesen egybe: míg a WHO a 15-- korosztályra, addig a hazai adatfelvételek a 18-64 éves korosztályra vonatkoznak, kivéve a 2003-as adatfelvételt, mikor csak a 18-53 éves korosztály körében készült a kutatás. - Nincs pontos információnk az egyes országokban lezajló vizsgálatok módszeréről, azonban a WHO-jelentés szerint a kutatások módszertanilag kontrollálva voltak, ezzel biztosítva az adatok összehasonlíthatóságát. A fenti korlátokat figyelembe véve a WHO adatokat összevetjük a hazai adatokkal, azonban hangsúlyozzuk, hogy az adatok összehasonlításával óvatosan kell eljárni. Tekintettel arra, hogy a hazai vizsgálatok az alkoholfogyasztás életprevalenciáját, valamint a nagyivás havi prevalenciáját nem vizsgálják, az alkoholfogyasztás éves prevalenciáját tudjuk összehasonlítani, a fenti korlátokat figyelembe véve. Tehát a szélsőséges alkoholfogyasztás mutatóit nem tudjuk nemzetközi kontextusba helyezni. Mindemellett nem és korcsoport szerinti bontásban tudjuk összehasonlítani az alkoholfogyasztás éves prevalenciáját. A WHO régiók szerint ( Afrika, Amerika, Kelet-Mediterrán, Európa, Délkelet- Ázsia, Kelet-Csendes-óceán) közli az adatokat, azonban mi csak az Európa-régió adataival hasonlítjuk össze a hazai adatokat. 2 A WRO létrehozott egy adatbázist, ahonnan az összes alkoholfogyasztással kapcsolatos WHO-adatot el lehet érni: https://www.who.int/data/gho/data/themes/global-information-system-on-alcohol-and-health. Ezen adatok elemzése szerepel a WHO (2018) jelentésben. A WHO (2018) szerint azonban arra nem volt mód, hogy minden esetben ellenőrizék, hogy etikai bizottság által jóvá lett-e hagyva az adott vizsgálat; hogy lektorált folyóiratban publikálták-e; és hogy milyen forrásból fedezték a kutatás költségeit. 4 Az OLAAP 2019 kutatás egy közel húszéves, 2001 óta zajló, különböző addiktológiai problémák vizsgálatára irányuló célzott epidemiológiai vizsgálatsorozat részét képezi. A vizsgálatsorozat keretében korábban következő adatfelvételek készültek: ADE 2001: Alkohol- és Drogepidemiológiai Vizsgálat 2001 (Paksi, 2003); ADE 2003: Alkohol- és Drogepidemiológiai Vizsgálat 2003 (Elekes g Paksi, 2004); OLAAP 2007: Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról 2007 (Paksi et al., 2009); OLAAP 2015: Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról 2015 (Paksi et al., 2017). 23
