Oldal 132 [132]
ALKOHOLFOGYASZTAS = 131
jeleznek az adatok, addig az alkoholfogyasztás és a lerészegedés éves prevalen¬
cia-értékei csökkentek, a havi prevalenciák pedig nem változtak.
Amennyiben nem az egyes vizsgálati évek közötti változásokat vizsgáljuk,
hanem összességében az elmúlt közel 20 évben zajló tendenciákat, akkor azt
mondhatjuk, hogy a 18-53 éves népességben a legtöbb mutató kedvező irányban
mozdult el. 2001 és 2019 között 9596-os megbízhatósággal csökkent az alko¬
holfogyasztás és a lerészegedés éves prevalencia-értéke, azaz 2019-ben keve¬
sebben ittak, s kevesebben rúgtak be a közelmúltban, mint 18 évvel korábban.
Kétharmados biztonsággal csökkenést tapasztaltunk az aktuális ivás, valamint
a heti rendszerességű alkoholfogyasztás vonatkozásában is. A teljes periódust
vizsgálva egyedül az elmúlt hónapban lerészegedők aránya nem változott, s az
alkoholfogyasztás egyik mutatója sem emelkedett (10. táblázat). A 18-53 éves
korosztály tekintetében leírtak a 18-64 éves populáció esetében is megmutat¬
koznak (11. tablazat).
11. táblázat: Az alkoholfogyasztás főbb mutatóinak változása a 2001 és 2019 közötti
időszakban (a 18-64 éves népességben, a válaszolók százalékában)
2001 2019
Főbb mutatók
N % Cl N % CI
Alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke 2261 | 82,2 | +1,6 | 1286 +2,5
Alkoholfogyasztas havi prevalencia-értéke 2288 | 56,3 | +2,0 | 1328 | 52,0 | +2,7
Az elmúlt hónapban legalább heti rendszerességű fogyasztás | 2286 | 27,6 | +1,8 | 1328 | 24,1 | +2,3
Lerészegedés éves prevalencia-értéke 1978 | 23,9 | +1,9 | 1243 +2,2
Lerészegedés havi prevalencia-értéke 1961) 66 | +1,1 | 1240] 7,4 | +1,5
Korábbi adatok forrásai: Paksi, 2003
Megjegyzés: N: válaszolók száma; CI: 95909-os megbízhatósági szinten számított konfidencia-intervallum
2001-hez képest 6890-os megbízhatósági szinten hibahatáron túli csökkenés
BEI 2001-hez kepest 9599-os megbízhatósági szinten hibahatáron túli csökkenés
4. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG ALKOHOLFOGYASZTÁSA
NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
A kezdetektől törekedtünk arra a hazai országos epidemiológiai vizsgálatokban,
hogy az alkoholfogyasztás mérése esetében nemzetközi standardoknak eleget
tevő mérőeszközökkel dolgozzunk: az alkoholfogyasztással kapcsolatos kérdé¬
seket részben a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja
(EMCDDA,) által kidolgozott Európai Modell Kerdöiv (EMQ - European Model
Questionnaire (EMCDDA, 2002)), reszben pediga RARHA-SEAS (Reducing
Alcohol Related Harm (RARHA)) Standardised European Alcohol Survey
(Moskalewicz et al., 2016) útmutatója alapján alakítottuk ki, ezzel biztosítva,