Oldal 124 [124]
OCR
ALKOHOLFOGYASZTAS = 123 ritás, az intergenerációs képzettségi mobilitás tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket a problémás és nem problémás fogyasztók között. A szignifikáns mintázódások általában leképezik a teoretikus modellek alapján várt irányú összefüggéseket. A képzettségi és anyagi státus mentén az alacsonyabb pozíciót elfoglaló fogyasztók körében, a vallási integráció esetében a kisebb integráltságra utaló (ateista, illetve bizonytalan) kategóriákban nagyobb arányú a problémás fogyasztás előfordulása. A problémás fogyasztók körében gyakoribb a deviáns családi minták előfordulása, hangsúlyosabban jelen vannak az anómikus érzületek, s általában az életük minden területével szignifikánsan kevésbé elégedettek, s alacsonyabb körükben a WHO jóllét-skála összpontszáma is (7. és 8. táblázat). Annak vizsgálata céljából, hogy a többi változó kontroll alatt tartása mellett mely társadalmi-demográfiai és pszichológiai jellemzők gyakorolnak szignifikáns hatást az elmúlt 12 hónapban alkoholt fogyasztók körében a kockázatos vagy problémás alkoholfogyasztás előfordulására, ezúttal is bináris logisztikus regressziós elemzést végeztünk ENTER módszerrel. A modellt bemutató 9. táblázat tartalmazza a bevitt változók és a problémás alkoholfogyasztás közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatokat is. A problémás alkoholfogyasztás becslésére (0-az előző évben fogyasztott alkoholt, de nem problémás fogyasztó, 1-problémás fogyasztó) létrehozott többváltozós bináris logisztikus regressziós modell szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-változókat még nem tartalmazó modell (x°(30)=107,56; p<0,001; Cox & Snell R’=0,16; Nagelkerke R’=0,38). A létrehozott modell összességében 93,490-ban helyesen jósolja be a résztvevők csoporttagságát, amely ugyan mindössze 1,290-os növekedést jelent a kiindulási modell által nyújtott klasszifikációs teljesítményhez (92,296) képest, azonban problémás fogyasztó személyek besorolása tekintetében a növekedés 24,3%. A modellben három változó kapott szignifikáns szerepet: a nem, a munkavégzéssel töltött idő és a családban előforduló deviáns minták száma. A modell alapján az elmúlt évben alkoholt fogyasztó férfiaknak négyszer akkora esélye van a problémás alkoholfogyasztásra, mint az elmúlt évben alkoholt fogyasztó nőknek. A munkavégzéssel töltött órák növekedésével 890-kal, a csalási deviáns minták halmozódásával pedig 2596-kal növekszik az elmúlt évben alkoholt fogyasztók körében a problémás fogyasztás kockázata.
