Seite 124 [124]
ALKOHOLFOGYASZTAS = 123
ritás, az intergenerációs képzettségi mobilitás tekintetében nem tapasztaltunk
szignifikáns különbségeket a problémás és nem problémás fogyasztók között.
A szignifikáns mintázódások általában leképezik a teoretikus modellek
alapján várt irányú összefüggéseket. A képzettségi és anyagi státus mentén az
alacsonyabb pozíciót elfoglaló fogyasztók körében, a vallási integráció esetében
a kisebb integráltságra utaló (ateista, illetve bizonytalan) kategóriákban na¬
gyobb arányú a problémás fogyasztás előfordulása. A problémás fogyasztók
körében gyakoribb a deviáns családi minták előfordulása, hangsúlyosabban
jelen vannak az anómikus érzületek, s általában az életük minden területével
szignifikánsan kevésbé elégedettek, s alacsonyabb körükben a WHO jóllét-skála
összpontszáma is (7. és 8. táblázat).
Annak vizsgálata céljából, hogy a többi változó kontroll alatt tartása mellett
mely társadalmi-demográfiai és pszichológiai jellemzők gyakorolnak szignifikáns
hatást az elmúlt 12 hónapban alkoholt fogyasztók körében a kockázatos vagy prob¬
lémás alkoholfogyasztás előfordulására, ezúttal is bináris logisztikus regressziós
elemzést végeztünk ENTER módszerrel. A modellt bemutató 9. táblázat tartalmazza
a bevitt változók és a problémás alkoholfogyasztás közötti páronkénti, nem kont¬
rollált kapcsolatokat is. A problémás alkoholfogyasztás becslésére (0-az előző évben
fogyasztott alkoholt, de nem problémás fogyasztó, 1-problémás fogyasztó) létre¬
hozott többváltozós bináris logisztikus regressziós modell szignifikánsan jobbnak
bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-változókat még nem tartalmazó modell
(x°(30)=107,56; p<0,001; Cox & Snell R’=0,16; Nagelkerke R’=0,38). A létrehozott
modell összességében 93,490-ban helyesen jósolja be a résztvevők csoporttagságát,
amely ugyan mindössze 1,290-os növekedést jelent a kiindulási modell által nyúj¬
tott klasszifikációs teljesítményhez (92,296) képest, azonban problémás fogyasztó
személyek besorolása tekintetében a növekedés 24,3%.
A modellben három változó kapott szignifikáns szerepet: a nem, a munka¬
végzéssel töltött idő és a családban előforduló deviáns minták száma. A modell
alapján az elmúlt évben alkoholt fogyasztó férfiaknak négyszer akkora esélye
van a problémás alkoholfogyasztásra, mint az elmúlt évben alkoholt fogyasztó
nőknek. A munkavégzéssel töltött órák növekedésével 890-kal, a csalási deviáns
minták halmozódásával pedig 2596-kal növekszik az elmúlt évben alkoholt
fogyasztók körében a problémás fogyasztás kockázata.