Oldal 120 [120]
ALKOHOLFOGYASZTÁS = 119
Nem fogyasztott Fogyasztott
Változó = = F p n?
N Atlag | Szöräs N Átlag | Szöräs
Elegedettseg:*
Selen Anm: 341 3,29 1,07 889 3,34 1,03 0,56 | 0,454 | 0,00
anyagi körülmenyeivel
Elégedettség:" családi
. 368 4,20 0,90 890 4,14 0,90 1,02 | 0,314 | 0,00
kapcsolataival
Elegedettseg:*
, , 350 4,03 1,22 877 4,02 1,18 0,02 | 0,899 | 0,00
parkapcsolataval
Elegedettseg*egyeb | 365 | 301 | 088 | 888 | 3,96 | 0,89 | 0,82 | 0,367 | 0,00
társas kapcsolataival
ee 368 | 3,93 | 1,00 | 888 | 406 | 0,89 | 4,97 | 0,026 | 0,00
egészségi állapotával ! ’ ! ! ’ É !
WHO általános jóllét 365 | 8,86 | 3,21 | 882 | 930 | 2,99 | 5,21 | 0,023 | 0,00
Megjegyzések: N: válaszolók száma; F: egyszempontos ANOVA-teszt statisztikája;
p: szignifikancia-érték az F-statisztikához kapcsolódóan; r?: Eta-négyzet hatásméret-mutató;
A szignifikäns (p<0,05) összefüggéseket a táblázatban szürke mezővel kiemeltük.
FA különböző életdimenziókkal való elégedettség mérése 5 fokozatú skálán történt, ahol az 1-es azt
jelentette, hogy, egyáltalán nem elégedett" az 5-ös pedig azt, hogy ,teljes mértékben elégedett"
A leíró-statisztikai elemzések során használt változók - illetve bizonyos indiká¬
torcsoportok (elégedettség, anyagi helyzet) esetében az elemi változók erős mul¬
tikollinearitása miatt létrehozott összevont indexek - alkotta változószettet a
pszichológiai változókkal kiegészítve ENTER módszerrel bináris logisztikus reg¬
ressziós modellt hoztunk létre annak vizsgálatára, hogy a többi változó kontroll
alatt tartása mellett mely társadalmi-demográfiai, illetve pszichológiai jellemzők
gyakoroltak szignifikáns hatást az elmúlt évi alkoholfogyasztás előfordulására.
A modellt bemutató 6. táblázat tartalmazza a bevitt változók és az előző évi alko¬
holfogyasztás közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatokat is. A létrehozott
többváltozós bináris logisztikus regressziós modell a közelmúltbeli (elmúlt évi)
alkoholfogyasztás becslésére (0 — nem fogyasztott alkoholt az elmúlt évben; 1 —
fogyasztott alkoholt az elmúlt évben) szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a
kiinduläsi, prediktor-vältozökat meg nem tartalmaz6 modell (x’(30)=135,78;
p<0,001; Cox & Snell R’=0,15; Nagelkerke R’=0,21). A letrehozott modell 75,0%¬
ban helyesen jósolja be a résztvevők csoporttagságát összességében, amely ugyan
mindössze 2,7%-os emelkedést jelent a kiindulási modell által nyújtott klasszifi¬
kációs teljesítményhez (72,390) képest, azonban az elmúlt évben alkoholt fogyasztó
személyek besorolása tekintetében ez a növekedés 27,2%.
A modellbe bevont magyarázó változók közül - a többi változó kontroll alatt
tartása mellett — a nem, a lakóhely, a kulturális státus, a családi minták, az anó¬
miás érzületek, a társas integráltság és a mentalizáció/reflektív funkciók bizo¬
nyosság altípusa kapnak szignifikáns szerepet az előző évi alkoholfogyasztás
becslésében. A nőkhöz képest a férfiaknak több mint négyszer, a vidéken élők¬
nek a budapestiekhez képest pedig közel kétszer nagyobb az esélye a közelmúlt¬