Oldal 117 [117]
116 u PAKSI BORBÁLA - ARNOLD PETRA
A már korábban is bemutatott közepes hatásméretű nemi mintázódás mel¬
lett hasonlóan közepes erősségű különbségek rajzolódtak ki az urbanizációs
és jövedelmi státus mutatói mentén. Emellett szignifikáns, de gyenge kapcso¬
lat mutatkozott az életkor, a képzettségi munkaerőpiaci státus, a vallási integ¬
ráció, valamint a háztartásméret, a családi deviáns minták, a társas integráció,
a deprivációs index, valamint munkavégzéssel töltött órák száma tekintetében.
Amennyiben az egyes indikátorok vonatkozásában kapott mintázódásokat
- a különböző teoretikus modelleket megjelenítő — indikátorcsoportok men¬
tén tekintjük át, akkor azt mondhatjuk, hogy a leíró-statisztikai elemzések
alapján a nemi, életkori, urbanizációs, képzettségi munkaerőpiaci státus, va¬
lamint a vallási integráció és a családi minták tekintetében kaptunk rendre
szignifikáns összefüggéseket. Ugyanakkor az anyagi státus, a családi/társas
integráció, valamint a különböző életdimenziókkal való elégedettség mentén
vegyes kép rajzolódott ki: e dimenziók némely indikátora esetében megjelent
szignifikáns mintázódás, más indikátorok esetében nem. Az intergenerációs
képzettségi mobilitás és az anómikus érzületek tekintetében pedig nem ta¬
pasztaltunk szignifikáns különbségeket az elmúlt évben fogyasztók és nem
fogyasztók között.
Az elmúlt évben fogyasztók átlagosan 2 évvel fiatalabbak azoknál, akik nem
ittak alkoholt a vizsgálatot megelőző évben, s az életkori csoportok közül a 55-64
évesek, valamint a 25-44 éves korcsoportok között találtunk hibahatárt meg¬
haladó különbséget. Vidéken - az ötezer főnél kisebb, de legalább ezerfős lélek¬
számú települések kivételével - 9590-os megbízhatósággal nagyobb az előző
évben alkoholt fogyasztók aránya, mint Budapesten. Képzettségi státus tekin¬
tetében a képzettség nélküli, alacsony iskolai végzettségűek kisebb éves pre¬
valencia-értékét kell kiemelnünk, mint ahogy a munkaerőpiaci aktivitás és a
jövedelmi státus néhány mutatója (deprivációs index, háztartás átlagos jöve¬
delme) mentén is - a teoretikus modellek alapján várt mintázódással ellentétben
- inkább a kedvezőtlenebb státusú csoportok védettsége mutatkozik meg.
Ugyanakkor adataink - a teoretikus modellekkel összhangban - a vallási integ¬
ritás és a családi minták szignifikáns szerepét jelzik. Az alkoholfogyasztás éves
prevalencia-értéke 9596-os megbízhatósággal alacsonyabb a vallásos, egyháza
tanításait követő, illetve a , maga módján vallásos" válaszolók körében, mint az
ateisták vagy a vallásosság tekintetében bizonytalanok esetében. Emellett a leíró
statisztikai adatok a fogyasztók körében a deviáns családi minták intenzívebb
jelenlétére utalnak (4. és 5. táblázat).