Oldal 117 [117]
OCR
116 u PAKSI BORBÁLA - ARNOLD PETRA A már korábban is bemutatott közepes hatásméretű nemi mintázódás mellett hasonlóan közepes erősségű különbségek rajzolódtak ki az urbanizációs és jövedelmi státus mutatói mentén. Emellett szignifikáns, de gyenge kapcsolat mutatkozott az életkor, a képzettségi munkaerőpiaci státus, a vallási integráció, valamint a háztartásméret, a családi deviáns minták, a társas integráció, a deprivációs index, valamint munkavégzéssel töltött órák száma tekintetében. Amennyiben az egyes indikátorok vonatkozásában kapott mintázódásokat - a különböző teoretikus modelleket megjelenítő — indikátorcsoportok mentén tekintjük át, akkor azt mondhatjuk, hogy a leíró-statisztikai elemzések alapján a nemi, életkori, urbanizációs, képzettségi munkaerőpiaci státus, valamint a vallási integráció és a családi minták tekintetében kaptunk rendre szignifikáns összefüggéseket. Ugyanakkor az anyagi státus, a családi/társas integráció, valamint a különböző életdimenziókkal való elégedettség mentén vegyes kép rajzolódott ki: e dimenziók némely indikátora esetében megjelent szignifikáns mintázódás, más indikátorok esetében nem. Az intergenerációs képzettségi mobilitás és az anómikus érzületek tekintetében pedig nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket az elmúlt évben fogyasztók és nem fogyasztók között. Az elmúlt évben fogyasztók átlagosan 2 évvel fiatalabbak azoknál, akik nem ittak alkoholt a vizsgálatot megelőző évben, s az életkori csoportok közül a 55-64 évesek, valamint a 25-44 éves korcsoportok között találtunk hibahatárt meghaladó különbséget. Vidéken - az ötezer főnél kisebb, de legalább ezerfős lélekszámú települések kivételével - 9590-os megbízhatósággal nagyobb az előző évben alkoholt fogyasztók aránya, mint Budapesten. Képzettségi státus tekintetében a képzettség nélküli, alacsony iskolai végzettségűek kisebb éves prevalencia-értékét kell kiemelnünk, mint ahogy a munkaerőpiaci aktivitás és a jövedelmi státus néhány mutatója (deprivációs index, háztartás átlagos jövedelme) mentén is - a teoretikus modellek alapján várt mintázódással ellentétben - inkább a kedvezőtlenebb státusú csoportok védettsége mutatkozik meg. Ugyanakkor adataink - a teoretikus modellekkel összhangban - a vallási integritás és a családi minták szignifikáns szerepét jelzik. Az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke 9596-os megbízhatósággal alacsonyabb a vallásos, egyháza tanításait követő, illetve a , maga módján vallásos" válaszolók körében, mint az ateisták vagy a vallásosság tekintetében bizonytalanok esetében. Emellett a leíró statisztikai adatok a fogyasztók körében a deviáns családi minták intenzívebb jelenlétére utalnak (4. és 5. táblázat).
